Újraszerkesztve (a freeblog pedig kapja be!)

Jason, a névtelen utazó

2016.10.20 Távol és közel 2.

2017. május 20. - JasonX2

Előzmény: http://nevtelenutazo.blog.hu/2017/05/20/2016_10_20_tavol_es_kozel

Volt már itt is több minden. A Kis Gömböc ételbár még megvan a sarkon, mellette a nyitott ajtónál a UPC volt, most a Trilak festékbolt, és ahol felirat van, a Füredi pékség és pizzéria. Itt korábban állítólag hentesbolt is volt, de nem azért ismert számomra, hanem a később itt lévő Jager söröző és játékterem miatt. Nem, nem annyira a kocsmázás, hanem egy párkapcsolat miatt. Olyan nagyon nem lett átépítve, a személyzet is kedves volt. 

20161020_104_debrecen_pizzeria.JPG

Egyenesen haladunk tovább, eljutunk egy nagy útkereszteződéshez, a Füredi és a Dózsa György út kereszteződéséhez. Amikor nagy nehezen elindult a villamospálya építése, itt különösen gond volt, tekintve, hogy nagy a forgalom itt, és nem lehetett csak úgy lezárni ezt a részt. Sietni kellett a vágánylerakással. Az Ázsia Centrum, de sokan csak Domusként emlegetik, mert korábban ez volt itt. A háttérben lévő épületek, a nagy tízemeletes a Sinai utca, a négyemeletesek a Dózsa György utca.

20161020_105_debrecen_azsia_centrum.JPG

Ezzel átlósan található a Malompark épülete(i). Bal szélen a villamosmegálló, a szemközti épületben posta, konditerem, régebben Digikábel, alul kispiac található. A Digi a főépületbe költözött át.

20161020_106_debrecen_malompark.JPG

A zebra mellett átjön a kerékpárút, ami ezen az oldalon halad tovább. Elég érdekes a vonalvezetése, a Füredit több helyen is keresztezi.

20161020_107_debrecen_kerekparut.JPG

A másik Malompark épület, annak bal oldalán két szinten a Praktiker.

20161020_108_debrecen_praktiker.JPG

Jobb oldalán az Interspar és egy pékség. Az épületet, khhmmm… 1995-ben nem tudom, építették-e, pedig akkor már jártam erre (a kurvaképző irányába). Állítólag bidámtelep volt itt korábban. Amikor 1997 őszén többször is erre jártam, akkor már épült valami. Az Interspar biztosan megnyílt 1998 őszén. A felső szint akkor még üres volt. Egy év múlva itt nyílt meg a Mediamarkt, ami 2010-ig itt volt. A kép szélén látható OMV kútnál volt egy nonstop dohánybolt, de a szokásos kormányreformok ezt is elmeszelték.

20161020_109_debrecen_interspar.JPG

Malompark 2009 elején.

20090102_malompark_unnepi_diszben.jpg

A 2000-es években a benzinkút mellett egy pár szintes romos épület. Olyannyira, hogy tábla figyelmeztetett, hogy patkányfészek van. Aztán elbontották, 2014-ben nem volt itt semmi.

vagolap01.jpg

Lehet, hogy már tavaly is itt volt ez az épület?

20161020_110_debrecen_lakohaz.JPG

A Füredi és az Egyetem sugárút kereszteződésében volt itt egy szökőkút. Van itt néhány ruházati bolt is. Annyira nem látszik, de jobb szélen halad tovább a központ felé a kerékpárút.

20161020_111_debrecen_szokokut_helye.JPG

A másik irányba tekintve, az Egyetem sugárút, a végén az Egyetem tér a távolban. Itt is kiépítették a kerékpárutat végig, egyszerű módon, ha nincs hely, elvették a járda egy részét.

20161020_112_debrecen_egyetem_sgt.JPG

Az Egyetem sugárút a másik (vagyis most egyik) irányba tekintve, a kép közepe táján van az útnak vége. Az ott látható tízemeletes házak már a Bethlen utca részei.

20161020_113_debrecen.JPG

A Füredi úton haladunk tovább, pár éve, mikor még erre fele laktam és erre jártam dolgozni, díjaztam volna, ha itt is lett volna sztráda. Azóta már nem vagyok itt, de legalább az út meglett.

20161020_114_debrecen_sztrada.JPG

Eljutottunk a Füredi végére, a Bem téren vagyunk. Ezt az épületet a 2000-es években húzták fel ide.

20161020_115_debrecen.JPG

Annak idején a Leánykollégium volt itt.

20161020_000_debrecen_leanykollegium.jpg

Vele átlósan az új építésű társasházak. Na azt nem tudom, hogy itt mi volt 15 éve.

20161020_116_debrecen_nyil_u.JPG

A bankos épületnél egy kicsit jobbra tekintünk.  A távolban az Atommagkutató Intézet épületei, a másik szélen a Véradó központ épülete látható.

20161020_117_debrecen_amki.JPG

A zebrákon áthaladva a bankos épület mellett a Calico Jack Pub található, melynek belseje egy hajóra hasonlít. Mivel nem egy olcsó hely, csak egyszer voltam ott, akkor is csak meghívásra.

20161020_118_debrecen_barka.JPG

A véradó épülete közelebbről. Régebben volt emellett egy kórház, de azt elbontották.

20161020_119_debrecen_verado.JPG

De hogy megmaradjon az egyensúly, a kórház melletti üres helyet építettek be. Ez a Méliusz könyvtár, amit csak egy évig tudtam igénybe venni (pedig pár percre laktam innen, és évekig tudtam volna használni, de hát a halogatás).

20161020_120_debrecen_meliusz.JPG

Innen a központ felé haladva az út mellett haladva egy parkos rész pár száz méteren át.

20161020_121_debrecen_bem_ter.JPG

20161020_122_debrecen_szokokut.JPG

„1925-ben indult az Országzászló Mozgalom. A cél az volt, hogy a csonka Magyarország minden településén legyen egy oszlop, melyre a magyar zászlót elhelyezik. Debrecenben 1937-ben hirdették meg a pályázatot. Csak debreceni művészek vehettek rajta részt. A második fordulóból Nagy Sándor János került ki győztesen. Három szobrot készített: Egy munkásalakot (északi oldal), egy parasztfigurát (déli oldal), és egy Anya gyermekkel szobrot. 1939. március 15-én avatták fel az országzászlót. Mellette már akkor ott állt a Magyar fájdalom szobor. A szoborbizottság munkáját később felülbírálta az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács, és 1942-ben két szobrot elmozdítottak a talapzatról. Csak az Anya gyermekkel szobor maradt ott, de az is csak 1945-ig. Ekkor vitték a harmadik szobrot a debreceni Szülészeti Klinikára, ahol ma is látható. A két eltávolított szobor bronzanyagából készült 1947-48-ban Medgyessy Ferenc Petőfi szobra. 1994-ben szereltek fel rá zászlófelvonó szerkezetet.”

20161020_123_debrecen_orszagzaszlo_talapzata.JPG

„A szobrot eredetileg 1933-ban állították fel. A 'felszabadulás' után eltűnt a térről. Közel negyven évig őrizték egy raktárban, csak a talapzat állt a helyén. 1977-ben kiadott könyvből: 'A park közepén a volt országzászló talapzat, valamint a 'Magyar Fájdalom' c. irredenta szobor talapzata áll. Lebontásuk időszerű lenne.' 2000-ben állították fel ismét a szobrot, felújítás után. Talapzaton: 'Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi.' A női torzónak hiányzik a bal keze és a lábai.”

20161020_124_debrecen_magyar_fajdalom_szobra.JPG

A park szélén a Péterfia és a Honvéd utca kereszteződésében található a Toborzó iroda.

20161020_125_debrecen_toborzoiroda.JPG

20161020_126_debrecen_hadkieg.JPG

A Honvéd utcában található ez a lakóházsor. Állapota lakásonként változó. Sokszor jártam erre munkába jövet-menet. Valamiért egy régi vasútállomás épületre emlékeztet.

20161020_127_debrecen_honved_u.JPG

A Péterfia utca elején elég sok lerobbant ház volt.

20161020_128_debrecen_pusztulo_epulet.JPG

De már megindult a környéken a felújítás.

20161020_129_debrecen_kontraszt.JPG

Ahogy jobbra a Plaza mellett elhaladunk.

20161020_130_debrecen_plaza.JPG

Meglátjuk a Tanítóképző Főiskola épületét.

20161020_131_debrecen_kfrtf.JPG

És akkor jobban látszik, hogy az egykori romhalmaz helyén úgy 2015 környékén elkezdték az építkezést. Ma Párizsi Udvarház a neve.

20161020_132_debrecen_penny.JPG

Mellette volt ideiglenesen a piac, amikor 2008 környékén építették a jelenlegit.

20161020_133_debrecen.JPG

2013 elején még így nézett ki a környék.

20130227_elhagyott_hazak_peterfia_utca.jpg

És teljes nagyságában a Debrecen Plaza. Itt válik el egymástól a két villamosvonal. Valami régi épület volt itt 20 éve, de egyszintes, még lehetett látni rendesen a bal szélen éppen csak látszó Darabos utcai panelsort. 1998 végén adták át az épületet. Valami csúszás lehetett vele, mert átadáskor még nem volt minden teljesen kész. Azóta is üzemel töretlenül. Mozi jóformán csak itt van, ételbár is kisebb nagyobb változásokkal van, az üzletek jönnek-mennek benne.

20161020_134_debrecen_plaza.JPG

A Tanítóképző mellett lévő Kölcsey szobor, mely 2000 előtt egy kicsit odébb volt. „Eredetileg a Kölcsey Művelődési Központ oldalánál, a lépcsőknél volt. Oda 1978-ban, az épület felavatásával egy időben került. Mikor azt az épületet lebontották, akkor került a szobor a mai helyére, a Tanítóképző Főiskola elé. Akkoriban az intézmény neve Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt. Ma a református általános iskola és gimnázium működik a falai között.”

20161020_135_debrecen_kolcsey.JPG

A Kálvin tér felé tovább haladva az Új Városháza.

20161020_136_debrecen_uj_varoshaza.JPG

„A 19. századi magyarországi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik a debreceni Csokonai-emlékszobor. 1861-ben a helyi kereskedők, katonák, színészek, tanárok által megalakított, az irodalmi műveltséggel rendelkező, jómódú kereskedő, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást. A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-panteont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket – elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.”

20161020_137_debrecen_csokonai.JPG

A Vár utcai régi lakóházak.

20161020_138_debrecen_centrum_rendezvenyterem.JPG

Pár száz méter után a jelenlegi Nagypiac. Ez korábban a Debrecen Fórum helyén volt. 2008 környékén lett átépítve a környék. És itt mintha nem lenne az a savanyú uborka illat, mint a régi helyén.

20161020_139_debrecen_nagypiac.JPG

Vele szemben (is) be lehet jutni a Kálvin-térre, ami régen sem az olcsóságáról volt ismert.

20161020_140_debrecen_kalvin_ter.JPG

„A női torzó jó helyen van, egy tér közepén, de valahogy elrontják az összképet a mások által 'odahajigált' virágosládák. Biztos, hogy eredetileg nem voltak a kompozíció részei! Nagyon érdekes az arc nélküli (esőben zöld) női alak, mert a ruhája redői szépen megmunkáltak.”

20161020_142_debrecen_emlek.JPG

A Református Kollégium, a város egyik legrégebbi épülete.

20161020_143_debrecen_refkoll.JPG

20161020_144_debrecen.JPG

20161020_145_debrecen_dioszegi.JPG

Cégbíróság és Munkaügyi Bíróság.

20161020_146_debrecen_cegbirosag.JPG

Ez a parkos rész pedig már a Déri Múzeumnál van. A Merengő szobor.

20161020_147_debrecen_merengo.JPG

„A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig. A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok) adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére. A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.”

20161020_148_debrecen_deri_muzeum.JPG

„Medgyessy és Móricz évfolyamtársak voltak a Debreceni Református Kollégiumban. A „magyar Buddhának” is nevezett szobrot 1961-ben, Medgyessy halála után állították fel a Déri téren.”

20161020_149_debrecen_moricz.JPG

„A Régészet a négy szobor közül balról az első alkotás. Azon két mű közé tartozik, amelyiket csak később, 1930. október végén állítottak fel a szökőkút díszeként. Még 1930 áprilisában is úgy nyilatkozott Medgyessy, hogy '...a másik két alak álló lesz; azok kerülnek majd a terasz szélére, a két fekvő pedig a feljárat két oldalán.' Végül mégis fekvő alak lett az alkotás. A két szélső szobornak ráadásul személyes vonatkozása is van. A Régészet női fejében saját húga fiatalkori arcmását ismerhetjük fel. Az aktszobor bal kezére támaszkodva, jobb kezében egy kőbalta-fejet tart. Ez a női alak nem tekint a kezében tartott tárgyra, hanem enyhe mosollyal az arcán réved a semmibe. Hosszú haja valamiféle sapkába van bújtatva.”

20161020_150_debrecen_vizes.JPG

Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Hotel Lycium és a Kölcsey Központ közös épülete hátsó nézetben.

20161020_151_debrecen_modem.JPG

20161020_152_debrecen.JPG

20161020_153_debrecen.JPG

20161020_154_debrecen.JPG

Egy kölcsönkép, hogy is néz ki szemből.

kolcsey_ma.jpg

Hogy pontosan mikor épült fel, nem tudom, de korábban itt csak a Kölcsey központ volt évtizedekig. 1994-ben voltam itt először (ha gyerekként is, arra nem emlékszem), de csak a parkolóban. 1998-ban lett jelentősége, a Munkaügyi központ itt tartott egy tanfolyamot, amire jártam. Közel egy évig voltunk itt, 1999 végén lehetett tudni, hogy nagy változások lesznek itt. Sokakkal ellentétben nekem 2000, vagy legkésőbb 2001 tavasza rémlik, mikor a bontás volt. Egy évig jártam ide, furcsa (és szomorú) volt látni az épületet bontás közben – mintha bombatámadás érte volna.

kolcsey_regen.jpg

kolcsey_bontasa.jpg

Találtam egy linket a régi épületről: http://debrecenikepeslapok.blogspot.hu/2015/05/volt-egyszer-egy-kolcsey-muvhaz.html

Vele szemben található az egykoron 180. sz. Héliker, jelenleg Coop szuper. Na és? Innen származik az egyik meg nem nevezhető helyen szállóigévé vált: „Ki volt az a paraszt, aki a visszaáruért jött?”

20161020_155_debrecen_180_heliker.JPG

A kép a buszmegállóból készült, innen a 24-es járattal mentem a Csapó utca megállóig.

20161020_156_debrecen_csapo_u.JPG

A Debrecen Fórum épülete, ami 2009 elején már állt.

20161020_157_debrecen_forum.JPG

20161020_158_debrecen.JPG

Régen itt főleg a Debrecen Áruház állt és más kis apró bolt, mögöttük, a Fórum főbejáratánál volt a Piac bejárata.

debrecen_aruhaz.jpg

Vele szemben az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Szakközépiskola állt, 2011 óta Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziuma a neve. Mellette volt egykoron a Beregszászi Pál (127-es) Szakközépiskola.

20161020_159_debrecen_vegyipari.JPG

Mivel egyre kevesebb volt az idő, ezért indult a kapkodás. A 3-as trolival elutaztam a Buszvégállomásig.

20161020_161_debrecen_autobuszallomas.JPG

Mellette egykori középiskolám, a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma. Korábban „csak” szakközép volt, a kilencvenes évek kapta az Informatikai elnevezést, ehelyett korábban a Műszaki szerepelt. Amikor 1993-ban elkezdtem ide járni, akkor épp változó időszakot élt át az intézmény. A gépészet kezdett egy kicsit visszaszorulni – épp ebben az évben indult először a Világbanki osztály. Az informatika kezdett egyre nagyobb teret nyerni – ezért is a névváltoztatás. 1995-től OKJ képzések indultak, 1998 tavaszán először lehetett ECDL vizsgát tenni.

20161020_160_debrecen_mechwart.JPG

Segner-tér, közlekedési csomópont. Ma már csak trolik és buszok járnak ide, régebben ide járt a 2-es villamos. „1956. április 1. és 1956. április 30. között működött a Főpályaudvart az 5-ös villamossal összekötő vonal a MÁV Pályaudvar - Raktár utca - Salétrom utca - Nyugati utca - Bethlen G. tér (Segner tér) útvonalon. A Főpályaudvartól (a mai Nagyállomástól) indult, majd a Salétrom utcán át jutott el a Baromfi-vásártérig (a mai Nyugati utcáig), és a Kisállomásnál (a mai Segner térnél) fejezte be az útját. A 90-es években a Kisállomás megszűnésével a vonal utolsó nyomai is eltűntek. Ezen a vonalon ma az 5-ös trolibusz közlekedik.” A Kisállomás, más néven Debrecen-Vásártér egy megszüntetett vasútállomás volt a kilencvenes évek elejéig, amikor erre járt a füzesabonyi és a tiszalöki viszonylat. Az egykori vonal ’mai’ állapotáról szóló bejegyzésem belinkeltem az előző oldal tetején.

20161020_162_debrecen_segner_ter.JPG

20161020_163_debrecen.JPG

Voltak már trolik ma? Nem, akkor itt a 4-es, egy Solaris. Van még Ikarus és Skoda is. A korábban közlekedő ZiU-ból állítólag még van kettő nosztalgiajáratként. „A 4-es trolibusz Debrecenben a Segner tér - Dobozi lakótelep - Segner tér útvonalon közlekedik körjáratként. 2010. július 12-én, 10 év szünet után indultak meg újra a trolibuszok a vonalon. Útvonala során érinti a Segner teret, a Helyközi autóbusz-állomást, a Földhivatalt, a Szent Efrém Általános Iskolát, a Dobozi lakótelepet, a Brassai Sámuel Szakközépiskolát és a Mechwart András Szakiskolát.”  Az ősrégi 2-es a 2014-es villamosvonal megnyitásakor kapta az 5-ös számot. A Segner tér – Nagyállomás – Hajnal utca – Árpád tér – régen MGM, jelenleg Kassai útig közlekedik mindenképp, a Köztemető nyitvatartási ideje alatt elmegy a főbejáratig. Itt annyi változás volt még, hogy amikor a 4-es troli megépült a kilencvenes évek elején, akkor a 2-est is bevitték a Dobozi lakótelep területére. Nem tudom, hogy a 4-es üzemszünete idején is betért-e ide. Gyakorlatilag kihasználatlan már vagy húsz éve a Benedek Elek tér és az Ótemető/Rakovszky utca kereszteződése között a felsővezeték – hacsak nem használják garázsmenetben. A 3-as troli a Segner tér – Kossuth utca – Csapó utca – Árpád tér vonalon közlekedik, majd innen közös vonalon az 5-össel.

20161020_164_debrecen_troli.JPG

20161020_165_debrecen.JPG

A Segner teret a Nagytemplommal összekötő Hatvan utca. Elég nagy átalakuláson ment át az elmúlt években, ez inkább előnyére vált. Mintha pont itt lenne a pont, ahol a mindenféle értelemben vett sötét rész és a világos elkülönülne.

20161020_166_debrecen_hatvan_u.JPG

20161020_167_debrecen.JPG

A Fazekas Mihály Gimnázium, ami pont 20 évvel ezelőtt….na mindegy, szóval akkor nagyon lerobbant állapotban volt kívülről. Pár éve felújították, megszépítették.

20161020_168_debrecen_fazekas.JPG

Még jó, hogy a városban laktam évekig, amikor a PC-Maxhoz kellett mennem az utcában úgy 4 éve, csak pislogtam, hogy mi ez. Még jó, hogy volt már akkor is internet, Facebook, mégsem tudtam a körút építéséről. A Tisza István utca, amely helyén pár éve még régi házak álltak.

20161020_169_debrecen_korut.JPG

Itt nem fognak megállni, előkészítették a terepet a következő szakaszhoz.

20161020_170_debrecen.JPG

’A’ Nagyposta az utca elején.

20161020_171_debrecen_nagyposta.JPG

Vele szemben, a bal oldali épület aljában volt az Unió áruház, a Skála nem tudom, hol, aztán a Centrum áruház épületében, most pedig itt.

20161020_172_debrecen_skala.JPG

Ja, a CIB van az Unió helyén de van/volt ott Telenor, meg más is.

20161020_173_debrecen_cib.JPG

A Hatvan utcán végighalad a kerékpár út, néhol elkülönül a járdától, máshol közös a kettő. A háttérben látható OTP-t volt „szerencsém” egy évig elég sűrűn látogatni. A vicc, hogy kb. 100 méterrel lentebb van egy másik fiók is.

20161020_174_debrecen_sztrada.JPG

Az 1956-os forradalom apropóján egy tank.

20161020_175_debrecen_tank.JPG

A kerékpárúttal kapcsolatban, aki kitalálta a Kossuth téri végén lévő S-kanyart, az nemigen száguldozott még.

20161020_176_debrecen_s_kanyar.JPG

A Nagytemplom és a kollégium közötti Romkert. 10 éve itt nem volt kerítés, hajléktalan annál több. Mindössze néhány pad volt és sok szemét. Aztán valaki gondolt egyet és átalakították ilyenre.

20161020_177_debrecen_romkert.JPG

20161020_178_debrecen_nemzeti_emlekhely.JPG

20161020_179_debrecen.JPG

„A városi tanács 1906. május 15-i tanácsülésén elhatározta, hogy a bécsi békekötés 300 éves évfordulójára felállítják a budapesti Bocskai-szobor másolatát. Holló Barnabás szobrának kiöntését Hirmann Ferenc ércöntő vállalta. November 26-án már fel is avatták a hajdúvárosok alapítójának, Bocskai István fejedelemnek a szobrát. Talapzatát a félalakos hajdúfigurákkal Tóth András, Tóth Árpád költő édesapja készítette.”

20161020_180_debrecen_bocskai.JPG

20161020_181_debrecen_galyarab.JPG

20161020_182_debrecen.JPG

Kálvin-tér.

20161020_183_debrecen.JPG

Valahol itt a Bethlen Gimnázium.

20161020_184_debrecen_bethlen_gimnazium.JPG

Kossuth tér, 2001 óta néz így ki.

20161020_185_debrecen_kossuth_ter.JPG

A sétálóutca helyén egy 2x2 sávos út volt, amely a Nagytemplom előtt kanyarodott el elég éles szögben. Az egykoron erre közlekedő 31-es autóbuszok ezt a részt elég nagy sebességgel vettek be, és mivel az utasforgalom miatt mindig csuklós volt a busz, nagyon kellett kapaszkodni. Kis túlzással halálkanyarnak nevezték ezt a helyet.

http://debrecenikepeslapok.blogspot.hu/2015/12/a-halalkanyar.html

20161020_186_debrecen.JPG

„A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.”

20161020_187_debrecen_nagytemplom.JPG

Ezt nem tudtam, hogy mi lenne, míg továbbnézve a képet egy függőleges tükrözés megadta a választ.

20161020_188_debrecen.JPG

„Kossuth Lajos halálát követően Debrecen város lakossága is kifejezte óhaját, hogy monumentális szoborművel szeretné megörökíteni emlékezetét. Egy hónap se telt el, már megalakult az emlékbizottság. Április 14-én már a törvényhatóság asztalán volt a memorandum, amely az egész ország lakosságát buzdította közadakozásra. 1894. év végére 20 ezer korona gyűlt össze a felhívásra. De mégis kereken húsz év telt el, míg a nagy lelkesedéssel elindult mozgalom célhoz ért. A törvényhatóság elrendelte, hogy 1903-tól kezdve tíz éven át évi 10 ezer koronát vegyenek fel a város éves költségvetéséből a szobor költségeinek fedezésére. A szoborpályázatot csak 1908-ban írták ki. Harminc művész küldte be pályaművét, melyeket a Nagyerdőn külön erre a célra épített pavilonban állítottak ki. A szobor leleplezésére 1914. május 3-án került sor. Alig telt el három hónap, és kitört az első világháború. Szomorúan aktualizálódott az anyjától búcsúzó honvéd alakja a főalak jobb oldalán. A szobor központi figurája Kossuth Lajos, aki egy öt méter magas mészkőtalapzaton áll egymagában. A talapzaton hátul dombormű látható. Bal oldalon az irónt és jegyzeteit kezében tartó mellékalak Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt. Mellette a főrendiház másodelnökének, báró Perényi Zsigmondnak a szobra. Mindkettőjüket 1849. október 24-én végezték ki. Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti tábori lelkész. Őt is halálra ítélték, de kegyelemből húsz évi sáncfogságra változtatták a döntést. Nyolcévi fogság után szabadon bocsátották, de kezein még hosszú évekig látszottak a súlyos bilincsek nyomai. A szecessziós stílusban alkotott emlékmű, szoborcsoport ma az ország egyik legszebb Kossuth szobra közé tartozik. Feltétlenül városképi jelentőségű a mű. A Nagytemplom sárga épülettömege mindig is impozáns háttere volt az alkotásnak. Debrecen belvárosának átalakítása az ezredforduló legelején jót tett a szobornak is. Ma egy nyugodt főtéren áll, ahová szép időben nagyon sokan odaülnek a szobor mellé, köré. Amikor a teret újjáalakították, akkor a szobrokat is leemelték helyükről, és teljes felújításon estek át. Minden év március 15-e előtt nagynyomású vízsugárral tisztítják meg. Sajnos még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, hogy egy szobor jó mászóka. A templom előtt tartott rengeteg koncert, rendezvény alatt a gyerekek és fiatalok rendszeresen felmásznak az alkotásra. Soha nem láttam még, hogy rájuk szóltak volna. Erre a műalkotás védelmében feltétlenül szükség volna. Amíg nem történik egy komoly baleset, és valaki le nem esik az alkotásról; tartok tőle, hogy a helyzet változatlan marad.”

20161020_189_debrecen.JPG

A biciklis S-kanyarnál annyira mentem előre, hogy el is kerültem ezt a szobrot. „Szabó Lőrincnek annyi kötődése van Debrecenhez, hogy egy ideig itt tanult a Református Kollégiumban.

20161020_190_debrecen_szabo_lorinc.JPG

A Telenor még tényleg itt van. Itt volt az Unió bejárata is.

20161020_191_debrecen_telenor.JPG

A Kossuth téren lévő szökőkutak.

20161020_192_debrecen_szokokut.JPG

20161020_193_debrecen.JPG

Ez a kijelző is itt van már vagy húsz éve.

20161020_194_debrecen_homero.JPG

Mögötte az Aranybika épülete. „Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.”

20161020_196_debrecen.JPG

A 2008-as karácsonyi dísz.

20090102_aranybika_unnepi_diszben.jpg

A Piac utca másik oldalán lévő ivókút.

20161020_197_debrecen.JPG

A Csapó utca eleje. Itt található a Hajdú-Bihari Napló épülete, illetve odébb, a Dósa Nádor téren. Onnan egy darabig van autóút, majd a zenei szakközép után a Fórumig csak sétálóutca. A 2000 években lett így kialakítva.

20161020_198_debrecen_naplo.JPG

Közel 8 évvel ezelőtt:

20090102_csapo_utca_unnepi_diszben.jpg

Az útkereszteződésnél lévő szökőkút. Itt volt a sellő szobor, amit később Nyíracsádra vittek.

20161020_199_debrecen_szokokut.JPG

Most nem üzemel a kút, a karácsonyi díszkivilágítás.

20090102_kossuth-teri_szokokut_unnepi_diszben.jpg

Debreceni család – Felszabadulási emlékmű.

20161020_200_debrecen_patzai_pal.JPG

A vasúti igazgatóság épülete. Ez legalább jó állapotban van.

20161020_201_debrecen_vasuti_igazgatosag.JPG

A Piac-Simonffy utca kereszteződése.

20161020_202_debrecen_simonffy.JPG

Ünnepi dísz.

20090102_setaloutca_unnepi_diszben.jpg

20090102_simonffy_utca_unnepi_diszben.jpg

20090102_varoshaza_unnepi_diszben.jpg

20090102_villamospalya_unnepi_diszben_1.jpg

20090102_villamospalya_unnepi_diszben_2.jpg

Egy Vodafone bolt. Ennek az az érdekessége, hogy 1992 végén itt még egy Samsung bolt volt. Itt vettük az első videót és VHS-t (de lehet, hogy egy évvel korábban az első színes tv-t is).

20161020_203_debrecen_vodafone.JPG

Testvérvárosok neve, iránya és távolsága.

20161020_204_debrecen_testvervaros_tabla.JPG

A Nagytemplom mellett a város másik ikonikus temploma a Csonkatemplom. „A debreceni református kistemplom (helyi elnevezéssel: kistemplom vagy csonkatemplom) Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található Révész-téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig meghatározza külső megjelenését. Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplom elődje az András-templom volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, mivel istállónak használták. A fatemplom az 1719-es tűzvészben égett le. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.”

20161020_205_debrecen_csonkatemplom.JPG

kist.jpg

Debreceni Első Takarékpénztár a Piac és a Kossuth utca kereszteződésében.

20161020_206_debrecen.JPG

„A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen első és legnagyobb kőszínháza, a Kossuth utca 10. szám alatt. 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét. Itt kezdték pályájukat olyan ismert színészek, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.”

20161020_207_debrecen_csokonai_szinhaz.JPG

A színház mellett van az Efendi gyros. 2009 tavaszán az akkori párom hozott el ide, azelőtt nem is ettem soha gyrostálat. Ahol a zöld fény van, ott a bejárat. Hiba, hogy most nem készítettem itt képet, mert ezt a parkot teljesen átépítették - nem mellesleg az Ady Gimnázium előtt van.

20090709_08_szinhaz_gyros.jpg

„Ennek a mackónak bizony van egy tesója is, bátyja. Budapesten, a I. kerület, Nagy Imre téren. Az eredeti, budai szobor készült 1956-ban, a forradalom évében, ez a debreceni (másodpéldány), vélhetően később került utcára. (Alkotója, a debreceni születésű Medgyessy Ferenc 1958-ban hunyt el.) Érdekességek: a debreceni kőmaci és kút újszerű állapotban van, három kifolyóval és három (kis) tállal is rendelkezik, talapzata valamivel magasabb, formája is eltérő. A budai szobor egy kifolyója alatt nagyobb kőtálba csorog a víz. Ha éppen működik.”

20161020_208_debrecen_mackos_kut.JPG

Egy nagy ugrással már a Petőfi téren járunk, a sarkon található ’A Róna’. A környéken laktam 5 hónapig, de vagy kétszer, ha voltam itt. Emlékezetesebb, hogy leszereléskor jártam itt.

20161020_209_debrecen_rona.JPG

A fenti épület a Piac és a Holló János kereszteződésében található. A Holló utcán továbbhaladva a gyógyszertárat és a zöldségest, ez az épület volt a UPC másik irodája. 2010-ben még üzemelt (?). Aztán mindkét iroda megszűnt és azóta is a Fórum alagsorában található.

20161020_210_debrecen_upc.JPG

Az első albérlet, ahol 2006. április 09 és szeptember 05 között laktam.

20161020_211_debrecen_petofi_ter.JPG

A bal oldali terasz.

20161020_212_debrecen.JPG

A Petőfi tér régen be volt építve, a bombázások után viszont nem építették vissza a házakat. Utcák is tűntek el.

20161020_213_debrecen.JPG

„Négy méter magas talapzaton áll a másfélszeres életnagyságú költő szobra, amint éppen szaval. A második világháború utáni nagyon szűkös anyagi helyzetben Medgyessy Ferenc az országzászló talapzatról eltávolított két szobrot használta a Petőfi-szobor alapanyagául (6 mázsa bronzanyag).

20161020_215_debrecen_petofi.JPG

„A tér közepén állt a  rendszerváltásig a Szovjet repülős emlékmű. Ez egy márvány obeliszk volt, négy domborművel az oldalain amin koszorút vivő katonák voltak. A tetején egy TK-2 könnyűbombázóval.”

repulos_szobor.jpg

Második világháborús emlékmű. „A kopjafa és az emlékkő az 1945-ben elhelyezett Szovjet repülősök emlékműve helyén van. Az emlékmű mellett, az állomás előtti Petőfi tér ezen részén még egy szökőkút áll, amin azonban semmilyen szobrászati alkotás nincs. A tér egykor nagyon szép parkosított terület volt. Árnyas fák, padok. Manapság egyetlen pad sincs már a téren, és bizonyos napszakokban szinte életveszély arra közlekedni.”

20161020_216_debrecen_ii_vh_em.JPG

20161020_217_debrecen.JPG

„A debreceni pokoli torony. A debreceni huszoniksz emeletes toronyház nemcsak a megye, hanem az egész régió legmagasabb épülete. Az utazó belebotlik rögvest, amint leszáll a vonatról, vagy ha áthalad a négyes főúton. Sokan nem tudják pontosan mennyi is az annyi, vagyis sokszor talány vajon hány emeletes az óriás. Gyors közvélemény-kutatás után a 22 és a 24 emelet vezette a listát. Viszont a hivatalos dokumentumok és a házvezetés, illetve a lakók is mást mondanak… Mert bizony a liftbe szállva csak húszig van a számozás, amely gyorsan megkavarja a Debrecenben szocializálódottakat. A huszonkettőnek talán a legnagyobb az igazságtartalma, bár ez is sántít. Ugyanis a huszadik emeleten kétszintesek a lakások, amihez hozzájön még a magasföldszint, amely idestova 22 emelet. Ámde az első szint nem lakott, vagyis csak 21 a lakott emelet. A hivatalos iratokból az is kiderült, hogy a további, szabad szemmel kissé nehezen meghatározható felső szintek száma 3, így a huszonikszről most már tudjuk, hogy 22 emelet és 25 szint, amely 75 méteres magasságra tör Debrecen fölé. A paneltornyot Mikolás Tibor tervezte. Az építkezés 1969-től 1973-ig tartott. Az épületnek 209 lakása van, amelyben körülbelül 500 ember lakik. Ha belegondolunk ez egy kisebb falu lakossága. Sajnálatos módon az épület iránt különleges „vonzódást” éreznek a szuicid hajlamúak, ami nem csoda, hiszen a nagy magasságból történő alábukás biztos halál ígéretét rejti. „Nagy a csönd mostanában, bár ha egynek eszébe jut, akkor hirtelen sok lesz az öngyilkossági kísérlet.” – mondta az egyik nevét vállalni nem kívánó toronyház lakó.” A szemből látható falon a kilencvenes években egy Cola reklám is szerepelt.

20161020_218_debrecen_24_emeletes.JPG

A Piac és az Erzsébet utca kereszteződésében lévő helyen volt már CD bolt, használt PC alkatrészbolt, most üresen áll. Jobb oldalt nem látható, de sokáig ügyvédi irodák voltak, egy kicsit tovább haladva a Vegyipari kollégiuma volt.

20161020_219_debrecen.JPG

A 24 emeletes mellett egy nem is étterem, nem is gyorsétterem, de valami „etető” volt. Középen egy csigalépcső vitt fel. Van itt két bolt, egy kocsma, egy bowlingpálya és két gyorsétterem jelenleg.

20161020_220_debrecen.JPG

A Városi Televízió épülete. Korábban itt a Híradó Mozi volt 1994-ig. A másik helyi tévé, az Alföld TV a Csapó utcán van valahol.

20161020_221_debrecen_dvtv.JPG

debrecen-hirado-mozi.jpg

Kitekintés a villamospályára. A balra kanyarodó sín sokáig nem volt ott.

20161020_222_debrecen_villamospalya.JPG

Hátraarc után a villamosok erre mennek a Salétrom utcai garázsba. Az kb. 500 méterre van.

20161020_223_debrecen.JPG

Az út vége. Lehet, hogy sokfelé  jobb a vasúti közlekedés a Dunántúlon a járműpark miatt, de ahol napi két pár járat van egy szem motorvonattal, az nem hasonlítható a mi, amúgy nem brutális mértékű utasforgalmú vonalunkhoz, ahol ütemes menetrend és most két mellékkocsi is van.

20161020_224_debrecen_nyirabrany_szv.JPG

Az oldal elkészítése sok időt vett igénybe. Köszönet a Páromnak, aki kijavította az elgépeléseket. Köszönet továbbra is a Wikipédiának, a muemlekem.hu oldalnak, a kozterkep.hu oldalnak, ott is kiemelten Tündének, aki rengeteg lapot készített oda, a debrecenikepeslapok.blogspot.hu oldalnak, a Debrecen régen és most facebook oldalnak, néhány más oldalnak, ahonnan a képeket „loptam”, a Google-nek és mindenkinek, aki elolvasta :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://nevtelenutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr1212528325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.