A közel 300 kép miatt ketté kellett szednem a blogot – az első rész itt.
A közel 300 kép miatt ketté kellett szednem a blogot – az első rész itt.
Az év végi program képlékeny volt, végül is nem volt nagyobb volumenű utazás, úgyhogy most itt két részben, ami még hátra volt az évből.
Az év a végéhez közeledik, és még mindig nem értem az 5-ös vonal végére. Mivel arra felé volt dolgunk, és az autó is nálunk volt, összekötöttem a kettőt. Mert kerékpárral még messzebb van, mint Pápa.
Megkegyelmeztek az égiek, nem volt péntek éjszakás műszak, ezért szombat délelőtt el lehetett indulni – négy keréken.
Miközben még mindig napi két vonat jár az 5-ös vonalon, valahogy annak bejárása folyamatosan tolódik, miközben a 13-ason már rég túl vagyok. Az első felvonás után a második, és egy köztes. Bár folyamatosan ott volt, hogy ’na, most már nekivágok’, de azóta sem történt semmi.
A mai nappal egy másik lista is kipipálható: elérkeztünk az utolsó megyeszékhelyre, ami az országban a legkisebb, követve Egert és Salgótarjánt.
A Mohács-Villány túra összevonásával ez a nap felszabadult, de úgy gondoltuk, hogy lenne még hova menni. Jó lett volna, ha Horvátországba át tudtunk volna menni, hasonlóan a békési túra szalontai kilépőjéhez, de a környéken talán az egyetlen lehetőség Magyarbólynál lett volna, de ott is elmeszelték a vasúti átmenetet a migráncsok miatt. Felmerült még Pécsvárad, vagy … Siklós.
Ma Baranya megye központjának megtekintése következett. A város, melynek nevét már sokszor hallottam, sőt, előttünk halad el a közvetlen Pécs-Győr autóbusz, állítólag évekkel ezelőtt még nyáron volt közvetlen vasúti kapcsolat is. Ezenkívül annyit tudni, hogy Mohács a közelében van, és Horvátország is, és volt gondolom riadalom a kilencvenes évek első felében. Azon kívül még van a Kispál és a Borz. Szabadszálláson az alapkiképzésen volt négy környékbeli és helyi is. 2012-ben Debrecenben egy egykori kollégával és egy ismerőssel, aki ide járt egyetemre felvetődött, hogy majd eljövünk ide egyszer, de ez nem valósult meg sajnos.
A mohácsi túrától azért vettem külön a nap második felét, mert túl sok lett volna a kép, és emiatt már voltak gondok a bloggal.