A közel 300 kép miatt ketté kellett szednem a blogot – az első rész itt.
Két hét után visszatértünk Budapestre, bár lehet, hogy még aznap is el tudtam volna intézni a mai utat. Megérkezett a tél a napokban. A NAD Kft előtt lévő traktor, ami egy vagy két éve van ide kitéve advent idején. Innen kölcsönöztem a Swiftet is.
Immár két gyertya ég a havazás ellenére.
Tatabányán is van hó bőségesen.
A Westend tetején mászkálva.
Itt egy használt cd boltot kerestem, meg is találtam a környéken, de eredménytelenül jöttem el onnan. A Nyugati tértől tovább a Deákig, onnan átszállás az M2-re, azzal a végállomásig.
Az elmúlt években többször is voltunk a fővárosban, de ez a környék eddig kimaradt. Itt utoljára 2007-ben jártam. Trolival mentünk tovább, amúgy Rákosfalván vagyunk.
Ide egy cd lejátszóért jöttem. Mondjuk annyira nincs rá szükségem, mert a BD lejátszó viszi őket, csak olyan jó áron kínálták, hogy mégis elcsábultam.
A Keletiből Komáromig IC-vel mentünk.
Almásfüzitő behavazva.
Komáromba egy kazettáért mentem, de eléggé kint volt a város szélén.
A havas út miatt annyira nem is lehetett sietni. Végül nem jutottunk el a Szőny-Déli megállóhoz, tettünk egy próbát busszal. Az utolsó utáni pillanatban csíptük el a nagyigmándi járatot. Ehhez kellett a sofőr embersége is. Köszönet neki. Nagyigmándtól Kisbérig egy másik busszal jöttünk. Míg odavoltunk, meggyújtották a harmadik gyertyát is.
Íme, a Sony X220-as, szép állapotban, felette a kazetta, ami még elindult a magnóban. Mellesleg egyre pofásabb ez az összeállítás. Csak kár, hogy már a Sony deck is alig megy.
December 20.
A komáromi túra a két Igmándon áthaladva láttuk az ottani fényeket. Mivel két nap után szabadságoltattak, ezért elcsábítottam a Párom, hogy nézzük meg, mert hétvégén rosszabb a közlekedés. Le a kalappal a kisigmándiak előtt, hogy ezt így összehozták.
Innen egy kicsit nehezebb volt a helyzet, mert át kellett menni a másik faluban, nem sok világítás mellett, no meg az úton kellett haladni végig.
Másnap Budapestre mentünk egy koncertre. A szállást már hetekkel korábban lefoglaltam. Kedden szóltak, hogy van egy kis gond, de átirányítanak egy másik szállodába. Jó, rendben, de szerdán ott nem tudtak semmit. Csütörtökön még annyira sem, ezért egy feleannyiba se kerülő szállást foglaltam máshol. Szerintem megérdemli ez a két köcsög hely, hogy nevén nevezzem: Hotel Luna és Hotel Berlin. A Páromnak is majdnem beb*sztak a pénteki szabadnapjával. Hiába, egyes műszakvezetőkre érvényes az Edda egyik számából egy része: „gőgös az arcotok, a falnak rohantok, nektek a hatalom a minden”. Végül ez megoldódott péntek reggel, úgyhogy dél körül indultunk ezúttal végig busszal. Ja, nem, mert Tatabányán átszállás lett volna, hát akkor hajrá, onnan vonattal mentünk tovább.
Innen az 53-as busz vitt fel a Mindszenty térig.
Hotel Molnárnak nem volt büdös a pénzünk.
Erre a rendezvényre jöttünk, a Párom ragaszkodott hozzá, hogy még elsején megvegyük a jegyeket. Én ma szerettem volna, mert a tavaly Győrben elmaradt Edda koncert miatt mindig van bennem egy kis félsz, de ezúttal a Páromnak volt igaza, mert időközben elfogytak a jegyek.
Több alternatíva volt, hogy eljussunk a helyszínre. Végül az 53-as teljes vonalán mentünk végig. Újbuda központ.
A híres Barba Negrába jöttünk, amiről már sokszor hallottunk, de még nem voltunk itt. A Barba Negra Track egy szabadtéri hely, de azt most tudtam meg, hogy ez volt korábban a Zöld Pardon. A Barba Negra Music Clubba megyünk most.
Itt találkoztunk a Mariannékkal is.
Kicsit a Fezent idézi.
Nyitásként TV Manci, akiből keveset láttunk Visegrádon. Azóta egy kicsit utánakerestem.
Egy-egy számra beugrott Makovics Dénes, és a dobok mögött ismét Mihalik Viktor.
„Soha ne magadban keresd a hibát”
„Egy mocsok állat vagy, jól cserbenhagytál”
Nyár óta nem láttuk a Bikinit, hiányoztak.
„Az utat visszafelé már jól tudom”
„Lezárt agyam kulcsát eldobom”
„Már nem számít, mi volt a múltad”-igazi telitalálat az idei frissítésben (ezt a számot a koncertektől függetlenül fedeztem fel tavasszal)
A fő attrakció a Lord volt, akikkel az idei évet kezdtük, az év során láttuk őket Székesfehérváron, Szombathelyen, Agárdon, Bábolnán, Veszprémben, és most Budapesten. Az a f*sz árus azóta sem jelentkezett, úgyhogy innen vettünk két felsőt és egy sapkát, amit nem akartam még Veszprémben, bízva ebben a jóemberben. Egy kicsit megvezettek a kezdéssel, mert a sötétben, a függönyök mögül csendültek fel a Száz év első taktusai.
Az utca kövén – amit annyira nem szerettem eleinte, de mostanság egyre többet dudorászom odabent a melóhelyen. „Mert nincs, aki dob egy jó szót felém” – de, azért néha akad, hehe.
Nem porfogónak vettem a cd-ket, azóta többször is meghallgattam őket, és bizony, a gyengébbnek tartott darabok között is van jók. Sőt, nincs is már gyengébb sem köztük.
Ennél a Virágdalnál olyan erős fények voltak, hogy alig tudtam képet készíteni.
És a végén még cukrot is kaptunk.
22.-én reggel valamivel tisztább időben.
Még jó, hogy spórolni szeretnék a postaköltséggel, inkább személyesen megyek el az áruért, nem mintha így olcsóbb lenne. Megérkeztünk Vácra az EC-vel.
Itt három kazettát vettem, aztán itt is megnéztük a karácsonyi bazárt. Valahogy sejtettem, hogy itt lesz a Március 15. téren.
A bal hátsó lenne, amelyik nem világít.
A Nyugatiban olyan hosszú sor volt, hogy automatás jegyet vettünk. Itt is, úgy látszik, jó kis találmány rövidtávra. Nem fogad el papírpénzt, és annyi aprót beledobni, amibe egy hosszabb teljes árú jegy és a pótjegy kerül, hát nem is tudom.
Közben megjött a másik csomagom is Solymárról, a Délinél lévő postaautomatába. Biztos többször láttuk már, de nem most. Mire nagy nehezen meglett, pont annyi idő volt, hogy lekéssük a kisbéri buszt. Ez ugyanis a következő lesz.
Most kivételesen egy ázsiaira ugrottunk be itt.
Aztán pedig személyvonattal Tatabányáig, remélve (és utánanézve), hogy nem lesz malőr ismét.
A tatabányai fények.
Ez már két éve is megszopatott.
Az Árpád vezér téren vagyunk egyébként.
A Vértes Centerben.
Az utolsó hazai gyertya is.
Akkor piacolás: a Neoton Komáromból lett megvéve, a két Omega pár faluval odébbről jött volna, Fehérvárcsurgóról. Csak a posta ügyesen elkavarta, és még két nap múlva sem lett meg, amikor anyázások közepette otthagytam őket. Talán az volt a szerencsém, hogy a házinéni is ott volt, és két nap múlva ő hozta el a csomagot. Mindenesetre, ha már ilyen kretén a posta, legalább tenné helyre az alkalmazottaikat!
A váci szerzemények. Most kajtathatom az Eddákat is (a discogson volt eladó példány jó kis áron), az első kettőt.
A solymári járat: alig egy hét alatt három Neoton kazetta, szuper, talán még a Magánügyek jöhetne. Az Omega is rövidre van zárva, 9-12 közötti darabok kellenének, a discogson aranyáron vannak. A Rapülők a 26 évvel ezelőtti siker miatt lett megvéve. Bár elsőre nem tetszett a Rapeta, de tavaly ősszel meghallgattam és nem is rossz. A Szerelem filmzene pedig pont most 10 éve forgott sokat. Solymárról még vagy kétszer ennyi kazettát is be tudtam volna rendelni.
December 25.
Karácsony első napján a Párom javaslatára a soproni fényeket néztük meg.
Amúgy nem akar már besötétedni?
A Bányászmúzeum még mindig zárva.
Ez pedig egy kicsit elfordítva.
Visszamentünk a Tűztoronyig.
Győrig visszavonatoztunk, onnan busszal. Ekkor láttam az ászári kivilágítást. Ide szombaton jöttünk el.
És ennyi. Éjfél előtt alig egy órával írom ezeket, most értem utol magam. Hogy jövőre mi várható? Majd elválik. Köszönöm, ha egész évben velem tartottál, Boldog Új Évet!