Újraszerkesztve (a freeblog pedig kapja be!)

Jason, a névtelen utazó

2019.03.23 Folyt a show tovább - Sopron, Székesfehérvár (03.30), Budapest (04.06)

2019. június 02. - JasonX2

Miután jól benéztem a következő koncert időpontot, eljött a 23-ai nap, az egyszerűség kedvéért egy éjszakás műszak után. De ez egy kicsit másabb lett. Néhol szókimondó szövegek, nyomokban fejbetörést okozhat.

Egy rövid alvás után indultunk Győrbe, onnan csatlakozás hiányában busszal Sopronba, bár az előrejelzéssel ellentétben át kell szállni félúton. Ha tizenix éve hiányoltam buszállomást, azóta már többször is jártunk ott, és most már tudom, merre van.

20190323_01_sopron_buszallomas.JPG

Innen a szállásra mentünk, a tavalyelőttihez hasonlóan a Lővérekben lévő Rita vendégházhoz. Majd dobtunk a lovaknak is valamit a szokott helyen, az Aranyfácánban.

20190323_02_sopron_aranyfacan.JPG

20190323_03_sopron_sorhazdomb.JPG

Majd elindultunk a város másik végében lévő Novomatic Arénába. Előtte egy kis gyorsítóért beugrottunk egy kisboltba.

20190323_04_sopron.JPG

20190323_05_sopron.JPG

Egy ideje motoszkál bennem, hogy merre lehet a Matáv-Sopron pálya. A szálláson megtudtuk, hogy azóta ledózerolták, és lakótelep van a helyén, a másik pálya pedig a Novomatic mellett van. Van? Igen, a Sopron VSE pályája.

20190323_06_sopron_novomatic.JPG

20190323_07_sopron.JPG

20190323_08_sopron.JPG

Igen, ezért jöttünk, mióta is várunk erre? Harmincpár éve?

20190323_09_sopron_omega.JPG

20190323_10_sopron.JPG

Mert az Edda koncertjére eljutottam úgy 7 évesen, a Bikinire és a Neotonra annyira nem vágytam, a Lord pedig csak másfél éve számít (bár azóta brutális karriertörténetet tudhat magáénak), de az Omegát már gyerekként is nagyon szerettem. Miért?

Ahhoz vissza kell menni a nyolcvanas évek közepére, amikor nem meglepő módon a nagybátyámnak köszönhetően ismertem meg őket. Neki megvolt a 5., 6., 7., 9., 10., 11. lemeze, meg talán még a négyes is, meg egy biztosan, de talán több koncertlemez is. De szinte biztosan nem volt neki a beatkorszakos. A lemezeket nem túl rendes módon le is nyúltam, a X-et később vissza kellett adnom, de arról lett egy kazettás másolat. A kilencvenes években érdekes módon a technokorszak kezdetén járt nálam a hetes és nyolcas kazetta, amit átmásoltam egy pocsék kazettára. Ezek fontosak is lettek volna, mert a hetes lemez katasztrofális állapotban volt, a nyolcast meg alig ismertem. Aztán ennyiben maradt, a 2000-es évek elején jutott el hozzám bitformában néhány album. Az első kettőt passzoltam is, mert nem érdekelt a beat-„hülyeség”. Meglett viszont a hatos, nyolcas, tízes és a tízenhármas. 2005 elején ismét eljutott hozzám néhány, akkor már kezdett valami mocorogni. 2006 elején már beszereztem a beat-trilógiát is. 2007 elején a hiányzó darabok is meglettek, köztük a Gammapolisz, amit próbáltam befuttatni év elején, de nem sikerült. Év végén egyszer magammal vittem egy cd-t, és annyira tetszett, hogy szó szerint a 2008-as év az Omega jegyében telt el.

A beat korszak is hozott kellemes darabokat, voltak ismertek köztük, mint a Trombitás Frédi, Régi csibészek, Petróleumlámpa, Ha én szél lehetnék, Gyöngyhajú lány. De voltak ismeretlenek is, mint a Naplemente, Ismertem egy lányt, Az udvari bolond kenyere.

A hard-rock korszakból az első darab, az Élő Omega/200 évvel az utolsó háború után nem jött be, pedig többször is próbálkoztam vele. Egyedül a 11 éve még üzemelő Omega fórumon meghirdetett szavazás győztese, a Varázslatos fehér kő, ami igazán tetszik. Az ötös album már megvan lemezen, de valahogy sose lett kedvenc. Erről a Hazug lány, A madár, Van, aki nyugtalan és az Én elmegyek futott sikerrel. A záró darab, a Nem tudom a neved ezt a helyzetet felrúgja, és ha a nyolcvanas években nem is, de 2008-ban nagy siker lett, szinte teljes mértékben. Egyedül a XX. századi városlakó volt mérsékeltebb siker, viszont tetszett a teljesen ismeretlen Tűzvihar ’74 is.

A Space-rock korszakot szeretem leginkább. Az Időrabló lemez egy része használhatatlan volt, viszont kazettán meglett 1993 elején, és akkor tetszett a techno korszak ellenére is. Amikor 2005 elején a cd is nálam járt, akkor kapott egy újabb kiugrási lehetőséget a rockzene az akkor még ellötyögő elektronikus ipar mellett – magyarán kurvára bejött. A Csillagok útján is megvolt 1993 elején, de aztán odalett, majd 2001 végén, immár mp3-ban szól(hatot)t (volna). Erről inkább azt mondanám, hogy a Bíbor hölgy volt az egyetlen, ami nem jött be annyira. A Gammapoliszt azért szeretem, mert a hazai kiadás egyidős velem. Ez egy dupla tokos lemez volt, ebben kapott helyet a ”hajléktalan” ötös lemez is. Ez az album 2007 elején lett meg hosszú várakozás után, de nem sikerült sikerre vinni akkor. Aztán év végén annál inkább. Erről nem tudok nagyon kiem az Őrültek órája volt, ami eleinte kommersz darabnak volt tartva, de később ez is sikeres lett. Kiemelném a… de nagyon a Nyári éjek asszonyát, ami az év legnagyobb sikere volt, együtt a Lady of the summer night-tal. Nos, a hazai változatról nagyon lekeverték a gitárt, az angolon szépen szól, a szövege is jó, de a magyar szöveget preferálom inkább.

A Synth-rock, nos Az arc a másik nagyon kedvelt lemez, ez volt meg a nyolcvanas években egy Sanyo kazettán. A nyitószámot leszámítva mindenki kedvenc, főleg a Tizenhat évesen. Ez annyiban tér el a többitől, hogy számomra itt háttérbe szorult a billentyűs hangzás. Míg az 5-8 közötti lemezeken rendben volt a dobszólam, a kilencesen eléggé gyengén nyeszergett, nem Ciki játékával van a gondom, de úgy szólt, mintha elszállt volna a mélynyomó. Nos, a tízesen volt döngetés rendesen (akárcsak az Edda 3 vagy a Neoton Szerencsejátékán). Mindamellett Misi basszusszólamai is zseniálisak, és Elefánt gitárjátéka is. A XI elég furcsa, mostohagyerek, de nagyjából szeretem, bár itt is elég fura a dobhang. Ezen az albumon az Alvajáró, valamint a hatos lemezen lévő Mozgó világ – az a közös bennük, hogy bár a lemezen rajta vannak, de teljesen elfelejtettem. Az újhullámos korongról tetszett az Ajánlott útvonal, Alvajáró, Három csendes nap, Kötéltánc és A hatalom színháza. A Föld árnyékos oldalán majdnem meglett kazettán, viszont aztán erre is éveket kellett várni. Ez 2008-ban szinte újdonságként hatott néhány korábban is meglévő számot leszámítva. Amit szerettem, a címadó szám, Fekete pillangó, Fekete doboz, Pénz és a kissé elektromos dob is.

A rock korszakból a Babylon néhány száma megvolt korábban, erről a Babylon, Hajnali óceán, Harangok, Júdás, Segíts nekem volt a sikeres. És azután 8 év után jött a Trans and dance, amit pár éve próbáltam befuttatni, de sikertelenül. Az Egy életre szól, amennyire ismerem, jó darab. Végül extraként az Égi jelről az Elkísér egy gondolat volt sikeres. Az Oratóriumon remekül átdolgozták a Boldog angyalokat és az Egy életre szólt.

Erről igazából majd a 2008-as zenés blogban kellett volna írni, de az nagyon távol van még. A koncert előtt a csapat számai szóltak.

20190323_11_sopron.JPG

20190323_12_sopron.JPG

20190323_13_sopron.JPG

20190323_14_sopron.JPG

20190323_15_sopron.JPG

20190323_16_sopron.JPG

20190323_17_sopron.JPG

20190323_18_sopron.JPG

20190323_19_sopron.JPG

Sok felvétel nem készült, mert a Lordos csoportban is volt, aki kifogásolta a dolgot – végülis nehéz csápolni és fotózni is egyszerre.

20190323_20_sopron.JPG

20190323_21_sopron.JPG

20190323_22_sopron.JPG

Ilyet se láttunk még, kétszeri ráadás:

20190323_23_sopron.JPG

A koncert utáni napon 71 éves Ciki a tényleg utolsó szám után úgy felszaladt a színpadra, hogy én közel fele ennyi idősen se.

A számok nagyjából érintették a teljes életművet, kimaradt viszont az ötös, tizenegyes, tizenötös és tizenhatos lemez. A belépő nem volt olcsó, de a látvány miatt is megérte. Azonkívül a Párom csak úgy eljött, szinte az ismeretlenbe, aztán kellett vagy húsz perc, hogy megtetszedjen neki – szereztem egy újabb rajongót. Most egy kicsit bánom, hogy nem egy korábbi időpontra mentem el, mert a hátralévő néhány pont ütközik mással. A kezdést viszont betartották, az volt, ami a jegyen szerepelt, emiatt aztán időben véget ért, bár még egy-két órát elhallgattuk volna őket. De ez esélytelen volt, így legalább busszal vissza tudtunk menni a szállóra.

Néhány szó a tagokról. Azt hittem, hogy felsétálnak komótosan a színpadra, mint egyes énekesek. De nem, szinte teljesen fiatalosan mozogtak, amin meglepődtem. Furcsa volt látni őket, más koncertekkel ellentétben ezt már több évtizede szeretném. Mecky már nem szökdel annyit, mint a régi időkben, de még így is jól tartja magát. Akárcsak Elefánt, aki bizony pengette a húrokat, pedig azt gondoltam, hogy átadja a kollégának. Cikit írtam fentebb. Laci pedig külön öröm, tekintve, hogy a billentyűs vonalat szeretem leginkább, azonkívűl pár éve volt egy betegsége, de felépült szerencsére belőle. És akkor itt is az ütközőpont, mert hogy ebben a kurva hazai zenei életben ezt nem lehet elkerülni! Ahogy az Eddánál Slamó, a Lordnál Gidó és Fefe, itt pedig Mihály Tamás, Misi illetve a hiánya. Sajnálom, hogy őt nem láthatom már a színpadon, hogy mi az itteni széthúzás oka, azt nem tudom. A helyette lévő Kati viszont jó munkát végzett, de mégsem olyan. Szekeres Tomi már vagy 30 éve velük van, kell is. A segédbillenytűs poszton olyanok is voltak, mint Göme vagy Jankai Béla, ezúttal egy számomra ismeretlen fiatalember volt, de nem gond, mert bizony kell ide a négy kéz. A két vokalistát nem ismerem.

Másnap reggel felmentem a szállóval szembeni toronyba, mégsem január van.

20190324_1_sopron_kilato.JPG

20190324_2_sopron.JPG

20190324_3_sopron.JPG

20190324_4_sopron.JPG

20190324_5_sopron.JPG

20190324_6_sopron.JPG

20190324_7_sopron.JPG

20190324_8_sopron.JPG

Jó lenne napi szinten ennyit lépcsőzni, mert biztos jót tenne. Visszaindulás előtt két szerelvény megörökítése.

Egy hét múlva visszatértünk Sopronba, a csomagom ugyanis hétfőn megérkezett az automatába. Előtte nap az eladó ’’’úrral’’’ némi feszült diszkurzus történt, ekkor megfogadtam, hogy nem fogadok inkább többet fizetek, de legalább házhoz jöjjön. Nem elfelejtve, hogy a hazai postával is szívtam már. A Párom is eljött velem, a posta közel volt a pályaudvarhoz, viszont a visszajutással várni kellett. Ha már így alakult, akkor némi kerülővel mentünk el Székesfehérvárra. A szinte ismeretlen 15-ös, Sopron-Szombathely vasúton indultunk meg.

20190330_01_sopron.JPG

Az átszállás szoros volt, emiatt csak futólag az ország legszebb pályaudvara Szombathelyen. Innen a Budapest felé tartó gyorssal mentünk Fehérvárig.

20190330_02_szombathely.JPG

20190330_03_szombathely.JPG

Aztán kis séta, és akkor az ebéd is jobban esik a Bika csárdában.

20190330_04_szekesfehervar_ebed.JPG

Bejelentkeztünk a Budai Vendégházba, majd onnan irány az Alba Regia. Ti is ide jöttetek???

20190330_05_szekesfehervar_alba_regia.JPG

Gyuri bácsi és Klárika kezdte a műsort. Legközelebb utánanézek a számaiknak.

20190330_06_szekesfehervar_gyuri-klari.JPG

20190330_07_szekesfehervar.JPG

Majd jött a Neoton, akiket itt láttunk először két éve lassan.

20190330_08_szekesfehervar_neoton_familia.JPG

20190330_09_szekesfehervar.JPG

20190330_10_szekesfehervar.JPG

20190330_11_szekesfehervar.JPG

Ezúttal annyi változás, hogy volt két vokalista is mögöttük. Egy szám erejéig beugrott Tarján Zsófi és egy Honeybeast számot játszottak el. Mivel a Neoton állandóan variálja a számlistát, mindig vannak újdonságok. Ezúttal egy teljesen új számot is játszottak, a régiek közül, akiket eddig nem vettem fel a listára: Miért nem hiszed el, Volt ami volt, Apám szólt, Barátom a gitárom, Esik esik.

Egy héttel később Budapestre mentünk. A Hungaroton egykori Rottenbiller utcai épülete.

20190406_01_budapest_hungaroton.JPG

Majd ismét elmentünk a budai oldalra, az Örs vezér tér környékére, ezúttal egy Omega cd miatt. A Sugárban és az Árkádban való bóklászás.

20190406_02_budapest_sugar-arkad.JPG

20190406_03_budapest.JPG

20190406_04_budapest.JPG

20190406_05_budapest.JPG

20190406_06_budapest.JPG

Innen metróval elmentünk a Bikás parkig.

20190406_07_budapest_bikas_park.JPG

20190406_08_budapest.JPG

20190406_09_budapest.JPG

20190406_10_budapest.JPG

20190406_11_budapest.JPG

20190406_12_budapest.JPG

20190406_13_budapest_ujbuda.JPG

20190406_14_budapest.JPG

20190406_15_budapest.JPG

20190406_16_budapest.JPG

20190406_17_budapest_szelfi.JPG

Az 53-as busszal vissza a Hotel Molnárba.

20190406_18_budapest_fehervari_ut.JPG

20190406_19_budapest.JPG

20190406_20_budapest.JPG

20190406_21_budapest_ujbuda_kozpont.JPG

20190406_22_budapest_farkasret.JPG

20190406_23_budapest.JPG

20190406_24_budapest.JPG

Este gyors kajálás a Don Pepe Menyecskében.

20190406_25_budapest_koltok_parkja.JPG

20190406_26_budapest.JPG

És itt vagyunk újra a Barba Negrában.

20190406_27_budapest_barba_negra.JPG

20190406_28_budapest.JPG

Ahogy TV Manci is.

20190406_29_budapest_tv_manci.JPG

20190406_30_budapest.JPG

20190406_31_budapest.JPG

20190406_32_budapest.JPG

De a Bikini miatt mentünk. Nem tudom, mondtam-e már, hogy a két éve az első, esztergomi, majd a második, oroszlányi koncert idején csak a dalok egy részét ismertem. A szilveszteri fehérvári koncerten állítottam össze a számlistát, aztán tavaly Visegrádon ez némiképp módosult, de semmi gond, a hiányzó darabokat is felvettem, majd legközelebb Komáromba már úgy mentem, hogy szinte teljesen ismertem a repertoárt. Azért ’szinte’, mert néhány dalnak annyira bonyolult a szövege, hogy rohadt nehéz megjegyezni. Az idei műsorba szerencsére visszakerült az Ébredés után. Szerepelt újra az Izzik a tavaszi délután, amit nem igazán kedveltem, de az elmúlt hetekben a felkészülés miatt újra előkerült, és egyre inkább tetszik.

Ezúttal sem volt a Széles tágas a tér.

20190406_33_budapest_bikini.JPG

20190406_34_budapest.JPG

20190406_35_budapest.JPG

Viszont volt a Mondd el. Remek!

A Minden úgy volt is újdonság.

Őrzöm a lángot.

És még egy, az Angyali üdvözlet, amiből biztosan siker lesz.

Visszataxiztunk a szállóra, majd egy kis esti kilátás, amiből semmi nem látszik, pedig szép.

20190406_36_budapest_ejszakai_kilatas.JPG

20190406_37_budapest.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://nevtelenutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr6814797564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.