Mintha csak sejtettem volna, hogy ma is el kell utazni. A célpont egy másik környékbeli város, Komárom. Itt még soha nem jártunk – mármint a városban. Úgy 10 éve tavasszal eléggé áradt a Duna, ezért voltak késések az 1-es vonalon. Más? A küldeményeiknek nem mindig örülnek. A buszhoz sietni kellett, de a körforgalom építése miatt talán le is tudtuk volna inteni a lámpánál. És most már biztosan elmondható, hogy a Hajdú Volán járataival ellentétben itt nemigen van kijelző, hogy merre járunk, azon kívül nem zenélnek, és nem beszélnek, ami nem is baj. A buszok komfortját nem tudnám összehasonlítani keleti társaikéval, nem jobb, nem rosszabb – másabb.
Többféle úton is járnak Komárom és Kisbér között a buszok, az egyik vonal majdnem megegyezik a vasútéval, a másik a 13-as főúton halad és betér a környező településekre. Kisigmánd után viszont valahol nagyon a határban haladt, ezért nem is láttam azt a részt, ahol állítólag már közel vannak a szélkerekek a közúthoz. Egy óra zötyögés után eljutottunk a buszállomásra, ami a vasútállomás közelében van. Ma eléggé felhős az ég.
Mellette található közvetlenül a Jézus szíve római katolikus templom. Bár nem szoktam templomokat fényképezni, ez most valahogy más, hasonlít ahhoz, amit egyszer Szegeden láttam.
Egy kis utcán keresztül kijutottunk az 1-es főútra. Innen balra haladva a város központjába kerültünk. Egy park a Duna Áruház mellett.
Itt található a körforgalom is, amit keresztez a 1-es és a 13-as főút. Itt is található egy Turul szobor, ami jóval kisebb a tatabányainál, illetve nem kell annyi lépcső a megközelítéséhez. „A trianoni békeszerződés aláírása és Komárom kettészakítása évfordulójának előestéjén avatták fel Komárom Turul-szobrát. A körforgalom középpontjában közadakozásból felállított Turul-szobor egy nagyszerű, tehetséges kortárs szobrász, Szmrecsányi Boldizsár (Boldi) alkotása. A szobor talapzata Turi Attila Ybl-díjas építész tervei alapján készült.”
A körforgalom mellett található a Jókai tér, ahol tájékozódni próbáltunk, merre induljunk el – itt van wifi.
100 éves Komárom vízellátása-szobor. „A Jókai tér súlypontjában áll a szökőkút, nagyon szép vízmintával a levegőben. Mindig üde folt egy téren egy szökőkút, kellemes környezetet jelent.”
Jókai Mór mellszobra a templom közelében.
Még egy kicsit odébb egy információs táblasor.
Ezután elmentünk a helyi Tescoba „tankulni”. Ez az Erzsébet híd és a vasút metszéspontja mellett található.
Visszaindultunk a központba, elhaladtunk egy nyomda, és a Praktika kelléktár épülete előtt.
A Duna Áruház előtt található Millecentenáriumi emlékmű, ami az előbb kimaradt.
Az út túloldalán a Tengerészeti-emlékmű. „A fiumei világítótornyot mintázza a Tengerészemlékmű, alkotása. 1988-ban állíttatta dr. Juba Ferencz a tengeren meghalt magyar tengerészek emlékére.”
„A Duna két partján fekvő Komárom Európai Uniós csatlakozásának ünnepére állíttatta a Rotary Club Komárom.”
Ez nem tudom, mi lenne, olyan, mint egy fatörzs.
0-s kilométerkő.
Miután szétnéztünk a tér környékén, elindultunk a József Attila utcára, hogy megkeressük a Vita Sütő központi épületét. Hát, egy kicsit nagyobbnak képzeltem, és semmi mozgást nem láttunk itt. Kint van ugyan a névtábla, de ez inkább irodaház lehet (végül is, a HS-Kft-nek is volt egy Honvédtemető utcai címe, pedig ott csak az orvosi rendelő volt, majd amellett az irodaház, majd amellett már a pékség területe).
Az épület a József Attila-Kelemen László utca kereszteződésében található, és alig pár méterre van a Klapka György Múzeum. Egy ingyenes látogatást tehettünk most kivételesen itt.
Visszatérve a körforgalomhoz, déli irányba haladva egy 1956-os kopjafa található a lengyártól nem messze.
Az első helyen le is mentünk jobbra az épület felé, de nem teljesen egyértelmű, hogy üzemel-e még a gyár. A környék egyáltalán nem volt bizalomgerjesztő, nem is maradtunk sokáig itt.
Az Igmándi úton végig haladva, majdnem elértük a város déli szélét, az út túloldalán pedig…
Ugyanitt a Komáromi vár védőinek kopjafás emlékparkja. „Nagyvonalúan kialakított, tekintélyes méretű park ad otthont azoknak a kopjafáknak, melyeket az 1848-49-es szabadságharcban szerepet játszó hősöknek állítottak. Minden kopjafa egyedi - a feljegyzések szerint kopjafákat Cs. Kis Ernő vezette szőnyi fafaragó kör készítette. A kopjafák többsége általánosan ismert motívumokat tartalmaz - különösen eltérő a csavart (Gouyon Richár tábornok nevét hordozó) kopjafa, vagy modernnek is nevezhető a Lenkey tábornok nevét viselő kopjafa, bár a fölső záró csillag-motívum talán szokásosnak mondható. Vannak általános - ismertető, vagy a névtelen hősöket jelelölő kopjafák, - azonban név szerint állítottak a megemlékezők a következő ismert hősöknek: Török Ignác, Guyon Richard, Lenkey János, Klapka György, Görgey Artúr, Damjanich János tábornok, Mack József, Prágay János, May János, alezredes Ujházy László kormánybiztos.”
A város déli széle.
Itt található az Igmándi erőd is, ez a középső talán, van még egy Csillag erőd is, de azt felújítják, arról a múzeumban lebeszéltek minket. A főfogás a Monostori erőd lehet, de az odébb van.
„A három fázisú "Komáromi csata" 1849-es eseményeinek helyszíne, ahol a k.k. 10. gyalogezred vívta csatáját - és szedte áldozatait a háború. A harmadik komáromi csata a magyar szabadságharc legvéresebb csatája. Az emlékművön az alábbi dátumokat jelölték meg: 1849.07.02 1849.07l.11, valamint 1849.08.03 és látható Ács község megnevezés is.”
Erről azt hittük, hogy valami emlékház, de valószínű, hogy egy sima lakóház, annak viszont nagyon szép.
A főút mellett található virágos, a Mediterran Garden.
Mellette egy park, ahol egy kerékpár és egy oszlop található.
A német Naumburg a testvérváros.
„Komárom központjából az Igmándi erőd felé tartva baloldalon található Komárom testvérvárosáról, Naumburgról elnevezett park. A csónakázótó partjától kissé távolabbra egy integető fiatal lány szobra látható másfél méter magas mészkő posztamensen. Az alak mindkét karját magasra emeli, jobb kezében kendőt lobogtatva integet. A lenge blúz és vékony miniszoknya szolid erotikát kölcsönöz a kontyos ifjú leány csinos alakjának. A katalógus szerint az öntvény alumíniumból készült.”
A parkon áthaladva eljutunk a Rüdiger tóhoz. "A Rüdiger tó a város kedvelt pihenő és horgász helye. A tó története az 1848-49-es szabadságharcra nyúlik vissza.A tó nevét Fjodor Vasziljevics Rüdiger, a cári hadsereg egyik tábornokáról kapta."
Igazából két tó van itt, a kettő között egy híd. Annak végében a Tó Csárda.
A központ felé haladva erről az épületről nem tudtuk eldönteni, hogy egy sima lakóház vagy irodaház vagy kollégium-e.
A Szabadság téren vagyunk. "A megújult Szabadság teret 2011-ben adták át. A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza." Itt található a Petőfi iskola.
Vele szemben a római szarkofágok.
„A Szabadság tér közepén áll a Polgármesteri Hivatal és az Petőfi Sándor Általános Iskola épületeivel övezve. A sebesülten is harcoló katona bronzszobra az I. világháború komáromi halottainak állít emléket. Talapzatára fektetett új márványtáblára vésték a II. világháború komáromi áldozatainak nevét.” "A Világháborús emlékmű szobrot, mely a tér egyik központi eleme, Zsákodi-Csiszér János készítette. Az. I. Világháborúban elhunyt komáromiaknak állított bronz emlékmű 1923-ban készült és egy sebesülten is harcoló katonát ábrázol. A szobor mögött 8 darab római kori szarkofág található."
A tér másik végében a Polgármesteri hivatal található. "A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. Terveit Grestenberger Ágoston és Árvé Károly budapesti műépítészek készítették. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet Dr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye."
„A város főterén - a Szabadság tér - található az 1929-re felépült neobarokk Városháza (Szabadság tér 1.) épülete. A főbejárat mellett balra, az árkádok alatt, az épület falán található a mártír polgármester, Alapy Gáspár emléktáblája. Új-Szőny és Komárom egyesítése (1896) századik évfordulóján állíttatta a város a két Komárom közös polgármesterének.” "Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett polgármesterként. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő építése. Ekkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. 1944. augusztus 31-én nyugdíjba ment. Ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol mint az 136708-as számú fogoly halt mártírhalált 1945. február 5-én, 65 éves korában. Az Alapy Gáspár Emlékpark a Városháza mögött található amely helyt ad egy mészkő szarkofág töredékének."
A hivatal mögött egy Petőfi kopjafa található.
Innen gyalog indultunk el a kórház irányába, ami a szőnyi részen található. Nem is volt olyan kicsi a távolság, mint elsőre gondoltam. Viszont útközben elvileg keresztezzük a vasutat, a Szőny-Déli vasúti megálló a kereszteződésben található. Az idő telt, ezért amikor jött az első alkalmas helyi buszjárat, azzal mentünk tovább. A Selye János Városi Kórház, korábban Gyürky-kastély.
A kórház melletti parkban.
Visszatértünk a buszállomásra. Ezzel szemben csak most figyeltem fel egy épületre, ami eléggé elhagyatottnak tűnt. Egykoron izraelita templom volt, a hatvanas évek elején munkásszállónak építették át. Most próbálják felújítani.
A vasútállomás felé mentünk tovább.
Az állomás épületéből a Duna partjára lehet eljutni.
Nem az Erzsébet-híd irányába indultunk, hanem a másik irányba. Elhaladtunk a Monostori erődhöz vezető egyik útnál, bár nem ez a főbejárat.
Egy rég használt iparvágány, ami az erőd területére vezet.
A kép középső részén lévő duplavágány az 1-es számú Budapest-Bécs vasúti fő-fő-fővonal. Az alsó részen a 635-ös vonal, ami a két Komáromot köti össze és elvileg Érsekújvárig tart. Régebben itt közlekedett a két Komárom között egy kis motorvonat, de 2009 körül megszűnt a személyforgalom.
Visszatérve az 1-es főútra, az 5. lovas tüzérezred emlékműve. „A két világháború között állították a Komáromi 5. számú lovas tüzérezred I. világháborúban elesett bajtársai emlékére. Ismereteink szerint a két oldalon faragott ló koponyákkal Európában egyedülálló alkotás. 1999-ben a két világháborúban elpusztult katonalovakra is emlékeztek az elhelyezett emléktábla tanúsága szerint. Felirat fordítása tőlem: Nem halok meg egészen. Más helyen: Nem fed végleg a sír.”
A Monostori erőd bejárata.
„A brigétiói légiós tábortól ez volt az ötödik, 1000 római lépésre elhelyezett mérföldkő. 1000 római lépés 1500m. A kövön szereplő Római császár 234-238 között uralkodott. Az oszlop 1780 év körüli idő óta adja jelzését az erre haladóknak.”
Nem messze innen a fafejek.
Az 1-es főút és a 635-ös vasút kereszteződése.
A kereszteződésben lévő egykori őrház. Innen nem messze volt még egy megálló Komárom-Dunapart néven a kilencvenes években.
Ezt a kereszteződést már csak egyedül néztem meg, mert kevés idő volt, és nem akartam a társam is magammal rángatni egy ilyen „hülyeség” miatt. Visszatértünk a vasútállomásra, és most kivételesen vonattal indultunk vissza Kisbérre. A második, és egyben utolsó vonattal.
A kisbéri állomástól nem messze található egy épület, amin látszik, hogy nem lakóház lehetett. Segítséget kértem a ’Kisbér, ahogy szerettem gyerekkoromban’ facebook csoporttól. Ezúton is köszönet nekik. Az épület a Virágzó MGTSZ épülete volt (vagy van?), de ez volt a Magyar Nemzeti Bank Kisbéri Főjegyzőségének épülete is.
És ezután tudtuk meg, hogy a tegnapi tatabányai utunkkal halálos bűnt követtünk el. Erről eszembe jut az „Egy szög miatt a patkó elveszett – máskor verd be jól a patkószöget” mondóka. Ha átírnám a jelen helyzetre ezt, akkor úgy fejezném be, hogy „máskor ne húzgáld a pofádat”.
