Avagy honnan jött az erőforrás…
Ajkára indultunk először, az odavezető út egy „kicsit” kacskaringós volt. A Városháza mellett parkoltunk le.
A Városi Múzeum környékén néhány szobor, 1956, Bakony madarai, Millecentenárium, Világháborús emlékmű, és a református templom.
Jubileumi park és a kiszáradt csónakázó tó.
Magyar Imre kórház. 45 évvel ezelőtt alkalmazhattak volna némi kúrát két páciensen.
Strand.
De nem itt fürödtünk, mivel nagyon telt az idő, így Ajka csak félig lett megnézve. Lementünk Révfülöpre, a Császtai strandra. Nem volt egyszerű parkolóhelyet találni.
Az állomást is meg kellett nézni. A peronon Balatonrendes, majd Szepezdfürdő felé tekintünk.
Gyors szétnézés, a Községháza, posta, evangélikus templom, Ottava család emlékműve.
Ecséri templomrom, ami egy kicsit kiesett a közúttól.
A szomszédos településre pár perc alatt átértünk.
Annak határában a mosóház egy kanyarban, majd vissza az egész.
Kővágóörsön vagyunk – nem véletlenül.
Művelődési ház, a Hősök kútja és emlékműve a Nagyboldogasszony-templom előtt.
Polgármesteri hivatal, majd a zsinagóga lett volna, néhány régi ház és a malomkövek. Aztán Tájház, Tűzoltóság.
Egyre jobban sötétedett.
De megkerestük a Kőhátat.
A viharos idő ellenére néhány fiatal, külföldi leányzó nyugisan ücsörgött ott, majd tőlem kérdezték, hol találnak itt szállást … jók az idegeik.
Az Emberi komédia szobrai valahol ott vannak, de elég lehetetlen vállakozás volt meglátni.
Kővágóörs szép és rendezett falunak néz ki. Ki gondolná, milyen torz véglények is származnak innen.
