Vannak különböző gyümölcsneves települések, településrészek, mint a közelben Vasdinnyepuszta, vagy Vértesszőlős, Szilvásvárad, Nyírmeggyes, Bácsalmás, ennek külterülete Óalmás (nem összekeverendő Tóalmással), vagy… Újszilvás.

De mielőtt ideérnénk, az előző napok történései. Pénteken nagyon nem volt kellemes idő Győrben, jól el is áztam ott napközben, este volt a Rotary Fröccsnapok, még csepegett az eső, mikor odaértünk, a rendezvény emiatt csúszott egy kicsit.

Abban azért bíztunk, hogy lesz sátor esetleg, de nem volt a Dunakapu téren – mondjuk jó nagy kellene oda. Az a lehetőség is megvolt, hogy ha elmarad a rendezvény, akkor a fél kilences busszal jövünk haza. De kitisztult az ég, és elkezdődött a Beatrice koncert.

Nos, a Ricse is olyan megosztó zenekar, mint az Edda, és Ferót is annyian szeretik, mint megvetik – hasonlóan Pataky „úrhoz”. Soha nem voltam Beatrice koncerten, a számaikat sem igazán ismerem, leszámítva, amit sokat játszottak a rádiók. Az „Utálom az egész XX. Századot” kazetta is csak véletlen lett meg – az eladó összecserélte a „XX. Századi híradó”-val (később azt is elküldte). Nem is igazán éreztem rá vágyat, hogy megnézzem őket, de 2019-ben felléptek a Kisbéri Napokon, de azon akkor pont nem tudtam részt venni. Úgyhogy az első találkozóra tavaly augusztusig kellett várni, amikor a Gidó 70 rendezvény volt a Barba Negrában. Akkor pár régi slágerét felvettem a számlistára, és jól is szerepeltek. Május 1-én a Tabánba nem mentünk el, most jött el az idő. Nekem tetszett, ebből még lehet valami. Kivételesen busszal mentünk, az utolsó járatot is elértük hazafelé.

Másnap Szabadhídvégre mentünk. Itt nem volt településnéző, mert már tavaly év elején jártam. Volt ott egy hely, melyet szabadtérinek jelölt a térkép. Természetesen itt volt a mai rendezvény. Az első fellépő a V2 Raiders.

Aztán pedig a P Mobil.

Vasárnap visszatértünk Győrbe, ezúttal korábban indultunk. Ismét Zártosztály, annyi változás, hogy most itt volt Tipcsi is. 

Ez sem saját készítés, de látszódunk rajta.

Még világosban indultunk el. Másnap aztán irány az M1, M0, M5 és Gabit kiraktuk Ócsán. Aztán M5, 405, M4, majd a kritikán aluli 311-es út. Nem csak úgy jöttünk ide, hanem két munkatárs hívott meg minket ide. A nagy meleg ellenére szerettem volna megnézni a települést. Az Abonyi úton haladva a bejárati tábla és a körforgalomnál lévő Trianon emlékmű.

Innen egy jókora séta az Alkotmány utcán. Egy buszmegállóban a legközelebbi vasúti helyek voltak jelölve. Innen közel 15 km-re található két vasútállomás, az abonyi a 100-as, a tápiógyörgei a 120-as vonalon található. Ellenkező irányban természetesen. Itt nincs, nem is volt elvileg még kisvasút sem. A buszmegállótól pár száz méterre az uszoda.

A közelben található a református általános iskola egy Széchenyi szoborral.

A közeli Coopban nem ártott némileg feltankolni, hiába, ilyenkor kell a víz. Egy kisebb utcába betérve található a Polgármesteri Hivatal, előtte pedig egy világháborús emlékmű. Szemben a posta található. A másik oldalon pedig a Faluház.

Csak, hogy ne kapjak napszúrást, a Peti kalapjában mentem. Köszi.

A Toms Goods Market mellett a piac lehet, és onnan látható a sportpálya is.

Ezután indultam vissza, nem is volt olyan rövid az út. Mondjuk a település sem egy pár száz fős kisfalu. Miután elbúcsúztunk a munkatársaktól, irány vissza Ócsára.

Az esti órákban értünk vissza. Itt is a piac lehet, az állomás mellett. Az állomást persze nem néztem meg, majd egy 142-es vonalbejáró során.

Székelykapu és a Geometriák.

Itt már nem volt idő sétálni, ezért néhány helyszínre autóval mentem. Egy régi ház a református templom közelében.

A Tájház is itt van.

Ez pedig „Falu vége” jelzéssel van a térképen és valami pincesornak kellene itt lennie, de azt nem találtam itt meg.

Vissza a központba, Városháza, világháborús emlékmű, Trianon emlékmű.

Aztán valami, amit nem találtam a Spar környékén, hát ez lehetett, egy II. világháborús emlékmű, mögötte a katolikus templom.

Posta, egészségügyi központ, Egressy Gábor Szabadidő Központ.

Végül Falu Tamás Városi könyvtár.

 Ki volt centizve az idő, csak annyit szerettem volna, hogy még világosban elérjük az M5-t. Sikerült is, bár az idő kezdett elég borús lenni, kb. Bicske környékén még az eső is szemetelt, de aztán nem volt gond. Az M1-13-Kisbér út pedig mindig problémás, de gond nélkül hazaértünk mindhárman.