Furcsa helyzet állt elő. Szerettem volna Debrecenről is készíteni egy posztot. De csak tolódott a dolog, mondván, hogy úgyis közel lakok hozzá, ha rossz idő van, vagy hideg, akkor is be lehet járni a várost. Kerékpárra viszont aligha száll az ember ilyenkor. Ironikus módon akkor jutottam el ide, amikor már közel egy éve több száz km-re laktam és dolgoztam. Hazai terepen lettem „külföldi”. A több mint húsz év, amióta közelebbről ismerem a várost, az is kevés ahhoz, hogy egy posztban az egész várost bemutassam. Viszont most lehetőségem lesz arra, hogy több, évekkel ezelőtt készített, nem publikált képeket is felhasználjak. Néhány kép esetén nincs is lehetőség arra, hogy újra elkészítsem.
A várossal kapcsolatos néhány korábbi poszt:
- Erdőspusztán való mászkálás:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2014/06/29/2012_07_25_erdospuszta_tura
- Debrecen körbejárása viszonylag még lakott területen:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2014/06/29/2012_07_26-27_debrecen_elkerulo_ut
- A tiszalöki és a füzesabonyi vasúti pálya régi nyomvonalán való mászkálás:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2014/06/29/2012_10_21_elveszett_vaganyok_nyomaban
- megszűnt helyi járatú megállók gyűjteménye:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2014/06/29/2013_10_03_es_utana_megszunt_megallohelyek
- debreceni iparvágányok gyűjteménye:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2015/09/11/2015_04_26_ketto_az_egyben_iparvaganyos_maszkalas
Személyes kötődésem a városhoz annyi, hogy itt születtem, ide jártam közép- és felsőoktatásban, 2006 és 2014 között kis kihagyással itt éltem, az első igazi munkahelyem is itt volt.
Reggel 9 óra előtt egy kicsivel vagyunk, a Zsibó felől érkező nemzetközi személyvonattal érkeztem.
A Nagyállomás, nem valami csili-vili pályaudvar, de pár éven belül nagy átépítést terveznek ide. A háttérben a 24 emeletes ház és a mátészalkai vonat.
Mondjuk úgy, hogy Budapest felé tekintünk. Ebbe az irányba indulnak a nagykereki (korábban létavértesi is), a szolnoki-ceglédi-budapesti, a füzesabonyi és a tiszalöki vonatok.
A másik irányba a nyíregyházi, a mátészalkai és a nyírábrányi vonatok.
Az elmúlt 10 év alatt építették ki a lépcsők fölé is az utas tájékoztató képernyőket.
Itt voltak régen a pörgetős táblák. Ezek csak az adott helyről induló vonatokat jelezték.
Aluljáró, 23 év alatt nem sokat változott.
Az első vágány mellett vagyunk, előttünk a 47-es főutat magába foglaló felüljáró.
Ugyanis itt található egy régi 326-os gőzmozdony kiállítva. Több vonalon is jártam már, de valahogy a debreceni állomás mindegyik esetben kimaradt. Ezt akartam most pótolni.
A Nagyállomás kijárati oldala.
Menetrend.
Az a fent lévő kép már évtizedek óta ott van.
A kilencvenes években is üzemeltek árusító standok. Volt több könyvárus is. Most csak ennyi.
Ez volt a váróterem régen, de évek óta be van zárva. Egy videótéka is volt kialakítva benne.
Azért nem teljesen üres a „Nagyálló”, van egy-két Fornettis, illetve a jobb szélen látható italmérő is már elég régóta megvan.
A mostani utas tájékoztató. Itt volt régen a Pragotron.
Jegypénztár, a bal szélen található a nemzetközi. Régebben itt volt az információ is, de azt egy kis külön helyre költöztették pár méterrel odébb.
Az állomás kívülről.
A régi debreceni állomás épülete.
A kocsma előtt található több helyi buszmegálló is.
Pár éve még az állomás elől indultak a villamosok. Aztán átépítették (még)többvágányosra, és kb. 10 méterrel arrább indulnak. Két villamos is be tud állni a peronhoz. A képen a város pár éves beszerzésű CAF villamosa.
A Nagyállomás és a Petőfi tér ünnepi díszben pár éve. Egész pontosan 2009 elején készültek a téli képek, melyek elszórtan lentebb is szerepelni fognak.
Itt egy kicsit megszakítom a fonalat. "Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el."
"Debrecen tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú DKV Zrt. gondoskodik. A cég 2009. július 1-jén vette át teljesen a város tömegközlekedésének üzemeltetését; addig csak a villamos- és trolibuszüzemet működtette, míg az autóbusz közlekedésről a megye buszközlekedését ellátó Hajdú Volán gondoskodott. A DKV 2 villamos-, 5 trolibusz- és 60 autóbuszjáratot üzemeltet Debrecenben. 2014-ben vette át az Auchan járatok üzemeltetését is." A klinika elől induló helyi járat. A régebbi Ikarus buszok nem közlekednek helyi járatként.
A Klinika előtt. Bal kéz felé, ahol a villamos áll, ott a megálló. A buszmegálló nem látszik, de a taxi sor mögött van. Szemben a párja. A középtájon elhelyezkedő épület a szabadtéri strand épülete.
Régebben DOTE (Debreceni OrvosTudományi Egyetem), jelenleg DEOEC (Debreceni Egyetem Orvostudományi Egészségügyi Centrum). Előtte a Professzorok szobra. „Varga Imre bronz-krómacél alkotása a Klinika főbejáratánál áll. A szobrász kompozíciójának elöl álló szoboralakja Sántha Kálmánt ábrázolja. 1903-56 között élt. Kiváló agy- és idegsebész volt, aki 1944-ben már dékánja volt az egyetemnek. Elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. Ezen a helyen régebben Tisza István szobra állt, 1926 óta. Azt a szobrot 1945-ben eltávolították. A talapzat az 1970-es évek elején még ott volt a Klinika előtt. Később, 1984-ben helyezték ide ezt a kompozíciót. Amikor az ezredforduló vége felé szóba került a Tisza István-szobor újbóli elhelyezése; volt olyan ötlet, hogy visszateszik az eredeti helyére. Később ezt elvetették, és a Tisza István-szobor most alig húsz méterre van ettől az alkotástól (vagyis eredeti helyétől). A lektorátus, és az alkotó sem egyezett bele ennek az alkotásnak elmozdításába.”
„A Nagyerdei Stadion a Debreceni VSC labdarúgócsapat stadionja. A korábbi stadiont elbontották, a helyére újat építettek, amelyet 2014-ben adtak át. A több mint húszezer néző befogadására képes stadion Magyarország harmadik illetve az NB1 második legnagyobb labdarúgó stadionja. Az épület 2014. május 1-jén nyitotta meg a kapuit. A DVSC hazai labdarúgó mérkőzései mellett a magyar nemzeti válogatott is játszik itt meccseket.”
„1913-ban felépült az első debreceni vízmű, s még ebben az évben megkezdődött az 1000 m3-es nagyerdei víztorony építési munkálata is. Elkészült mintegy 60 kilométernyi vízvezeték, amely napi 2000 m3 vízfogyasztást tett lehetővé. A víztorony vasbetonból épült. Tetszetős külsejű, így az akkori Debrecen legérdekesebb látványossága. Körfolyosóiról az egész környékre szép kilátás nyílik. 1914-ben tervek készültek arról, hogy a földszinten és az első emeleten kávéházat létesítenek, ez azonban nem valósult meg.” Régebben teljesen zárt volt, most valami már található lent.
A csónakázó tó és az Új Vigadó helyén kialakított szökőkút.
2009-ben:
A Mediterrán élményfürdő bejárata. A szabadtéri strand néhány medencéje esett áldozatul neki. Kb. 2005-ben nyitották meg.
Régebben itt is volt egy bejárat a strand területére.
A kilencvenes évek közepén beszerzett KCSV villamosok járják javarészt az 1-es vonalat.
A távolban a Hunguest Hotel látható.
A Régi Vigadó a Medgyessy sétány végén található. Az újjal ellentétben ez még ma is megvan és üzemel.
Vele szemben található a Medgyessy sétány, ami a villamosmegállóhoz vezet. Ezt a részt a 2000-es években alakították át.
Jó pár szobor került ide azóta, járda is lett építve.
Ez már évtizedek óta itt van. "Vigh Tamás egyik korai alkotása a Nagyerdőn látható Bőség-szobor. Eredetileg a városközpontban helyezték el, a Művész presszó teraszán de egy év múlva rájöttek, hogy ott nem jó helyen van. A debrecenieknek teljesen szokatlan női aktkettőst felöltöztették, melltartót adtak rájuk. A város új helyet keresett nekik alig egy év múlva. Itt, a Csónakázó tó, a szálloda, és a Strandfürdő közti téren elhelyezve már senki sem ütközik meg a meztelen női alakokon." 
A Vigadó mellett található a fedett Gyógyfürdő.
Pár éve kerítés került mellé, amikor a Békás-tavat és környékét felújították.
2009 nyarán:
A tó túlpartján járunk, az út az egyetemi villamosmegállóhoz vezet. Ezek itt szemben famadarak lennének, csak nem nagyon látszanak.
Egy fazsiráf.
Az Egyetem villamosmegálló. Található benne egy kis büfé Both Dega néven, több mint 10 éve. A képen alig látszik, de a zebra után van egy buszmegálló is. De csak egy! A párja a sín miatt nem lett kialakítva.
Innen úgy fél perc séta az Egyetem tér. Előttünk a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar épülete. A 2000-es évek elején a bal oldalt lévő épületben volt a Meló-Diák iskolaszövetkezet, ami később átköltözött pár száz méterrel arrébb a nyelvtanszék épülete környékére (ami lehet, hogy már nincs is ott).
A város egyik nevezetessége az Egyetem főépülete. Tény, hogy valóban ez a leglátványosabb az összes felsőfokú intézmény épülete közül, nem csak az előtte lévő park miatt. Valaha Tisza István Tudományegyetemnek hívták, aztán Kossuth után nevezték el (1952), majd 2000 elején, amikor a város egyetemei egyesültek, a neve Debreceni Egyetem (BTK).
Ezen kívül még sok más szobor található a sövény mellett.
A szökőkút mellett is találhatóak. Most szerencsém volt, hogy így az ősz közepén még üzemelt a kút. A jobb szélen éppen csak látszik a templom épülete. 2005-ig itt volt az Informatikai számítógép központ és a Médiatár, ekkor átkerült a focipályák helyére épített épületbe (azt kb. 2003-ban kezdték el építeni – és ez lemaradt most a Képes kalendáriumból).
A főépület mellett két sorompós bódé van a parkolók mellett (a templom mellettit nemigen használják). A bódé után található a Professzor szobra. „Állítólag Varga Imre először, 1968-ban az antwerpeni szabadtéri múzeum igazgató-szobrászművészétől kapott megrendelést erre a szoborra, bár úgy tartják: a debreceni Református Kollégium polihisztorának, Hatvani István professzornak emléket állító szobor eredeti példánya a Debreceni Egyetem főépülete mellett látható, és a másodpéldány van Belgiumban Middelheimben – de ehhez a sorozathoz tartozik a siófoki Professzor is. Sajnos a mű évek óta hiányos. Az asztalon lévő gyertyatartót már számtalanszor (pontosan ötször) pótolták. És mindig újra eltűnik. 2011 tavaszára pótolták a gyertyatartót, és ez most úgy tűnik tartós megoldás, mivel az egyetem egyik beléptető kapuja épp a szoborra néz, talán le lehet írni, hogy a Professzor állandó felügyelet alá került és fokozottan figyelnek rá.”
Az úton tovább haladva található a Kémia épület, ami már nem annyira díszes, mint a főépület. Található itt egy OTP, egy Erste bankfiók, fénymásoló. Talán itt van az intézmény legnagyobb terme, a K2-es, több száz férőhellyel.
7 éve belülről.
A Kémia épület után lett volna jobbra tekintve a számítógépközpont, balra pedig a Biológiai intézmény épülete, ahol soha sem jártam fura módon.
Ezzel szemben pedig a Matematikai intézet. Korábban itt volt az Informatikai Kar is, ahová viszont sokat jártam, de ez pár éve átkerült a Kassai úti Campus területére. Itt van még a Földrajztudományi Intézet (ez korábban a Kémiában volt).
Amikor még itt volt az Informatikai Kar.
A botanikus kert is itt van a szomszédban, arra most nem mentem el.
Az épület mellett balra haladva az úton ki lehet jutni a Dóczy útra és a DEAC pálya területére. Ez az épület 2014 elején még nem volt itt.
A Dóczy út elején volt egy gyógyszertár, a 2000-es évek elején még működött, majd bezárták. Évekig nemigen volt itt semmi, most lesz.
A Kartács utca, a bezöldített pályával.
Doberdó ABC és trafik. Korábban itt egy non-stop bolt volt, mellette zöldséges.
Az Újkerti hőközpont. A végállomás felirat még mindig kint van. Pár éve egy kocsma üzemelt az emeleten, majd annak megszűnése után turkáló volt, de az se igen van már.
A 2-es villamos egyik megállója. A járda melletti bal szélen voltak korábban a buszmegállók, a villamos építése után átkerültek szembe. A villamos előtt ez a rész egy nagy buszparkoló volt (erre voltunk egy korábbi posztban).
Jó, ugye? Elég nehéz szülés volt. 2010 őszén kezdtek neki, aztán 2012 nyarán már biztosan állt az építkezés. Csak egy év elteltével kezdtek neki újra, addig is jó pár útszakasz, még több parkolóhely volt lezárva és állt kihasználatlanul. 2013-ban végigmentem a Plazától a Görgey-Békessy kereszteződésig. Nyáron még így nézett ki, év végére mégis elkészültek.
A Görgey út elején laktam három évig, ahol most a villamoshurok van. A hetedik emeletről ilyen volt anno a kilátás.
A Doberdó utca egyben az Újkerti lakótelep széle is. Néhány képen az itt lévő Görgey úti lakótelep házai is látszanak. Déli irányba haladva az Újkert „közepe” a Cívis utca.
A Nagy Katalin emlékpark a Cívis és a Görgey „határa” mellett a Borbíró téren.
Paritásváltás. Bal oldalon a Cívis páratlan oldalának első épülete, jobb oldalt a páros oldal vége. Most ez így hülyén néz ki leírva, de aki nem bóklászott lakótelepen, az könnyen belekavarodik az épületkeresésbe. Az itteni posta jobb oldalt pont nem látszik.
A Cívis eleje. Az autóknál halad a Bólyai utca, a túloldalon néhány 14 emeletes a Lehel utcához tartozik balra, jobb oldalon a Jerikó utca. Állítólag fokozott figyelmet igényel, de napközben nem veszélyesebb, mint bármely más terület.
A Bólyai és a Böszörményi út kereszteződésében volt valaha a Profi áruház. Miután bezárták, évekig nem volt itt semmi, most a harmadik (vagy már negyedik?) Aldi van itt.
Vele szemben a Délibáb áruház található. Itt a 901-es Spar és a DM, ami biztos, van vagy volt itt kínai, konditerem, dvd kölcsönző, százas bolt, stb.
A már említett Lehel utcai épületek. Van ott gyógyszertár, zálogos, Aro bolt, turkáló, hentes, stb.
Az Újkert egyik ikonikus figurája. „A művész litván, és Debrecennek van egy litván testvérvárosa, Klaipeda. A hajdúböszörményi alkotótáborban készült művet a testvérvárosi kapcsolatok keretében helyezték el erre a hatalmas üres, füves területre. Sajnos az igazán érdekes alkotást sem kímélték meg a firkáló fiatalok.”
A fasor végén a 2-es villamos pályája. Jobb oldalon látható egy lejárat a mélygarázsokhoz.
Egy domb volt itt a 90-es évek végén csak. A játszóteret a 2000-es évek elején építették meg.
A Jerikón is egyre több ház esik át a panelprogramon.
Az Újkerten végig vezet egy kerékpárút, érintve, mindhárom fentebb említett utcát. A gyalogsáv legalább kétszer szélesebb, de ennek ellenére vakegér nőszemélyek babakocsival előszeretettel mennek a kerékpársávban.
A Beregszászi Pál Szki, egykoron 127-es középiskola, a 2000-es években még jóval odébb a Csapó és a Burgundia utca kereszteződésében a Vegyipari mellett volt. Itt az Újkerti Nevelési Központ volt.
Az ott egy garázssor, most valamit építenek felé.
A Jerikó eleje, valaha itt volt az újkerti piac.
A Füredi út, ami elválasztja a baloldali Újkertet a jobboldali Vénkerttől.
Folytatás: http://nevtelenutazo.blog.hu/2017/05/20/20161020_tavol_es_kozel
