Debrecen még továbbra sem mondható, hogy teljesen be lett mutatva. Sok város, ahol jártam, még ennyi figyelmet sem kapott, mégsem tervezem, hogy visszatérjek oda, de azt se feledjük, hogy ez a szülővárosom, és évekig itt éltem.
A korábbi utak először és másodszor. Ezúttal gyermeknapon voltunk itt, hármasban, jó időben. A szökőkutak is üzemelnek. A Petőfi téren is.
A Piac utca sétálórészén lévő kirakodóvásár.
A Csapó utca elején lévő szökőkút.
A Kossuth-téri Főnix, ami lemaradt tavaly.
Egy kicsit továbbhaladva, a Pláza után lévő Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.
Ugyanebben az utcában, fentebb, visszatekintve a központ felé. Elég sok szálló van itt a környéken, az árak elég magasak, ezért kellett abba a patkányfészekbe menni két hónapja.
A Simonyi útról közelíthető meg ez a villa. 2000-ben a tüdőszűrő állomás itt volt, vagy csak a leleteket adták itt ki.
Vele szemben egykoron egy kollégium volt, ma már lakóház.
Egy kicsit jobbra fordulva, ezt a templomszerűséget a kétezres években építették ide.
Nemhiába mondják, hogy Nagyerdei villa. Régebben nem is tűntek fel, de most elég sokat láttam a Simonyi úton felfelé haladva.
Ezt gyerekkoromban úgy hívták, hogy Pálma cukrászda. Aztán lett söröző, majd étterem, most pub. Itt válik ketté a villamospálya. Jobb szélen, ahogy az utastájékoztató van, itt volt egy bódé, ahol hamburgert is árultak. 2012-ben is megvolt emlékeim szerint. Már nincs.
Az előbbi képhez képest egy hátraarc, és ott van az egykori 98-as Héliker, ma 628-as Coop. A Héliker időszakban a legnagyobb, és talán a legháklisabb is. Mögötte a Hotel Divinus látható, illetve most nem annyira látható. 2000 után épült, affene, hogy oly sokat jártam már akkor is erre, de nem tudom, mi volt a helyén.
„A főnixmadár a második VH mellett a múlt század Debrecen által elvesztett polgári áldozatainak is emléket állít. A szobor a Nagyerdő szélén áll. A csonka és eldőlt oszlopok a háborús pusztításokat, a város által is megtapasztalt szőnyegbombázások borzalmait, a főnixmadár, a lángok és a nap pedig az örök újjászületést jelképezik.”
„Az obeliszk a város háziezredének, a 39-es gyalogezrednek állít emléket, amely 1756-tól 1918-ig szolgálta, védte Debrecent. A Mária Terézia rendeletére létrehozott ezred az I. világháborúig számtalan csatában vett részt. A négy álló alakos szobor mind más stílusú ruhában van, más korból való. Az obeliszk minden oldalán emléktáblák vannak elhelyezve.”
Még 10 évet sem kellene visszamenni az időben, hogy innen látható legyen az Új Vigadó és a Csónakázó tó. Nem kevés tökölés – mert Debrecenben (is) lassan mennek a dolgok – után ezt a ködszínház nevű valamit helyezték el ide. Aki nem ismeri, mi volt itt korábban, annak nem is zavaró.
Végül célba értem, míg a Párom a gyereket elvitte, addig a Nagyállomástól felsétáltam eddig. A Vidámparkba jöttünk – hát, nem csak mi. Ezt nem tudom elhinni, hogy az országban csak itt van egyedül. A fővárosit pár éve bezárták, a pécsit is mutatták a tévében, hogy ugyan létezik, és magára hagyva pusztul, a fehérvári is meglepett, hogy a csónakázónál volt anno, a győri az állatkert környékén.
A bejárat után egyből látható Rudas Ratyi…, izé Ludas Matyi szobra. Megnyitáskor az ő nevét viselte a park 1960-ban. 1961 óta az állatkerttel együtt Nagyerdei Kultúrpark a neve. Háromszor. Nahát, ez pont a harmadik debreceni posztom. Hárman vagyunk, ehehhe.
A Kukachoz mentünk először, ami egy kicsit a fogaskerekűhöz hasonlít. Nem volt egyszerű videózni és kapaszkodni is egyszerre.
Vele szemben ez a kerekes valami.
Körkörös lófogatos.
Aztán a Hattyúk.
Jobb oldalon az Oláh Gábor utcai sporttelep látható. Középtájon meg valami centrifugás forgó.
A dodzsemet is ki kell próbálni.
Egykoron egy Li-2-es repülő is volt egy dombtetőn. A Dehir írt is róla egy cikket.
A park területén lévő kisvasút.
Az Elvarázsolt kastély, amit jól átalakítottak. Sehol tükrök, se rázószék.
A hordó azért megvan.
Már megint nem fértünk bele rendesen.
És ennyi volt. Se holdlökő, se pecás. Nem, nem ezt a csajt akartam fotózni, hanem az átjáró van itt az állatkertbe.
Innentől megint csak nem kommentálnék, csak feldobálom a képeket.
Ezek a totemoszlopok vannak.
Petting zoo, ahogy egyes helyeken nevezik.
A Föld kipusztult állatainak emlékére.
Itt az állatkert bejárata. Mintha már nem lenne tülekedés.
Vele szemben a Stadion egyik bejárata.
Innen kimentünk a Gyógyfürdő megállóba, és villamossal mentünk tovább a Plázáig. A Hotel Lycium mögötti motoros kiállítás.
Ez a Csapó utcai sétálóövezet a Fórumnál.
Közel van hozzá a Színház mögötti Ady park.
Régebben itt több volt a zöldövezet, de egy kissé elhanyagolt kinézete volt. Mindenki maga döntse el, hogy ez a jobb, vagy a régi.
Mint gondoltatok, hogy majd megvárom, míg elmentek? A park és a gimnázium névadójának szobra.
Az Efendi még megvan.
Egy fél fordulattal ez az irodaház látható. Sokáig nem is jelentett semmit, de itt található az Opus Hungária debreceni irodája. Nekik köszönhetjük a munkahelyünket.
A Kossuth téri kirakodás.
Ezt még eddig nem is figyeltem, pedig már milliószor elhaladtam itt.
A Révész tér a Csonka templom mögött.
Debrecenben sem célszerű a forgalmas főúton biciklizni. Örvendetes, hogy szaporodik a kerékpár sztrádák száma, még ha ezt a gyalogos sávból csapták is le.
Gyerekkoromban itt egy játékbolt volt, 2006-ban a Vodafone üzlete.
Még egy OTP, mert abból nem elég.
Az egykori Centrum áruház, az utóbbi években az Alexandra könyvesbolt volt itt.
Az egykori APEH épülete a Piac-Szent Anna kereszteződésben. Most kormányhivatal, gyámhivatal, munkaügyi központ, stb. van itt. Az APEH kikerült a Faraktár utcára, a régi szovjet laktanya egyik épületébe.
Az Apollo mozi, mely dacol mindennel. A Híradó és a Meteor mozikat csak hírből ismertem, az Apollo mellett még a Víg mozi volt a „Bajcsyn”. Az utóbbi még 20 éve üzemelt, de a Cinema city nemigen tett jót neki. Az Apollo viszont még mindig üzemel, a fenti épülettel szemben található. Egyszer voltam itt, amikor az otthoni mozit épp felújították.
Pár méterrel odébb a Piac-Miklós utca kereszteződése, itt volt a moziműsor régen kitéve.
A középen lévő Divatárus helyén 15 éve egy használt cd bolt volt.
Szerintem a második üzlet helyén volt évtizedekkel ezelőtt egy lemezbolt, bár nem volt túl nagy. 1995 nyár elején bezárták, ősszel jóval nagyobb területen megnyitott, és a kínálat is jóval több lett. Igazából az egyetlen hely volt, ahol sok maxilemezt is lehetett kapni. Még a torrent és a warez megjelenése előtt is voltak gondok, ugyanis alig négy évvel később, az előző évezred utolsó napjaiban bezárt.
Avagy Market 3000, a Piac utcai non-stop. Az első albérletem itt volt nem messze.
Vele majdnem szemben a Kebapos helyén volt a Tisza Film egyik tékája.
Az egykori Lordok háza. 25 éve kocsmaszerűség és játékterem (mármint videójáték) volt itt, azóta passz, táskabolt és orvosi műszeres talán. A villamos megálló pedig az elmúlt 20 évben lett megnyitva, Vásáry István utca néven.
Az megálló névadója, nem sok minden látszik belőle, de van itt egy rendőrség és a végén egy iskola.
Itt lehetett az albérlet felmenni a folyosó jobb oldalán volt a bejárat. A cipősbolt már régóta itt van.
Itt a kilencvenes években egy kazettabolt volt. Most Takarékszövetkezet.
A Vegyipari Szakközépiskola egykori kollégiuma.
Itt már évtizedek óta egy szálló bejárata van, valamint ügyvédi irodák is van a földszinten.
Ezúttal elmaradt a Bz járat, helyette Uzsgyi volt.
Amikor felszálltam, a vezetőállás ajtaja nyitva volt. Mire elővettem a gépem, addigra bezárta a vezető.
