A nap második felében a város fő nevezetességét néztük meg, bár kérdéses volt, hogy bele fog-e férni a napba.
Visszaérkeztünk Egerbe a buszállomásra.
Trianoni emlékmű.
Betértünk az Agriába egy fejtömésre.
Majd a Bazilikához mentünk.
Vele szemben van az Eszterházy Károly Egyetem.
A közelben található az Érseki palota. Ide nem terveztem, hogy bemegyünk, de végül mégis megnéztük.
Itt is fotójegyet kellett venni, és kaptunk audioguide-ot.
Az Érsek utcán mentünk a Dobó térig.
A Polgármesteri hivatal és a Páduai Szent Antal templom is itt található.
Dobó István-szoborcsoport.
És akkor menjünk most már a várhoz, mielőtt ránk sötétedik. A vár szintén tagja az MM-projektnek.
Nahát, vonattal is lehetett volna jönni. Egervár az első megálló.
Az egykori Tihamér megálló felé tekintve, aztán pedig Felnémet felé.
Azt elfelejtettem az előző posztban leírni, hogy amikor mentünk kifelé, rendesen rázkódott néha a vonat, csattogott is jó pár helyen. Egyszer pont egy felüljárón fékezett be, kicsit ijesztő látvány volt. Ja, és rossz irányban helyezkedtünk el, jóformán csak a hegyeket láttuk, a másik oldalon ülve látható lett volna Mikófalva is, ahová régen betért a vonat, de úgy 35 éve kiegyenesítették a kanyart, így a falu sín nélkül maradt. Ezen hézagok miatt csattog.
Mielőtt a megállóból eljöttünk, megnéztem a menetrendet, hátha kapás lesz. Elvileg jön is nemsokára az utolsó szerelvény. Addig néztem a sínt, hogy éppen át tudtam a gépen kapcsolni a videó üzemmódot.
Na, ekkor kérdezte meg a Párom, hogy mi ez a nagy vasútmánia. Azt tudta, hogy voltak/van vasutas szülő, de hogy kivittek-e annak idején a vonathoz? Nem emlékszem. De néha kimentem hozzájuk a nyírábrányi állomásra. Miután onnan elköltöztünk, Vámospércsen is az állomásnál laktunk, a szobaablakból lehet látni a vonatokat. Azt is, hogy egy megszokott kilencvenes évekbeli rendszer az ezredfordulón hogyan alakul át. Nem jó irányba. A mozdony füstje 2003 nyár végén csapott meg, amikor egy jó kis vasúti oldalt találtam. Akkor, ha nem informatikusnak készültem volna, biztosan elmegyek mozdonyvezetőnek. Egyszer a katonaság alatt volt szerencsém a Táborfalva-Cegléd távon egy M41-es Csörgőben, Cegléd-Hajdúhadház távon egy V43 Sziliben utazni. 2007-ben találtam a vasutallomasok.hu oldalra, azóta is figyelemmel kísérem, képekkel próbálom segíteni őket (bár nem mindig kérnek belőle, a polkorrektség nevében üzemelő cenzúrájuk pedig egy vicc). No, és közben elértük a várat, ahol, mint mondottam volt, a nyolcvanas évek második felében jártam.
A Tinódi tér a névadó szobrával.
Szépen ránk is sötétedik, és hűl a levegő ilyenkor, szeptember végén. A Minaretet is szerettük volna megnézni, de be van zárva.
Némi esti fény, amennyire engedi a gépem láttatni.
Igénybe vettük a helyi járatot, bár eligazodni rajta…