Több évforduló is van idén, de ez a mostani igen nehezen jött össze. A véletlen műve, hogy egy 40 éves jubileumról van szó, a táblán is 40-es van, de az mást jelent.

Csak éppen fordított irányban. Két évvel ezelőtt, amikor otthon jártunk, akkor bizonyosodott be, hogy a keleti/déli végeket sem kellene hanyagolni, mert ott is találni megfelelő alapanyagot. Ezt a mai túrát tavaly év végére terveztem, de aztán csúszott az egész, most itt az idő.

A nádasdladányi hűtőmágnesbeszerzés egy újabb helyszíne: Sümeg.

Nem csak a bajai pótlás miatt érkeztem ide tegnap, hanem vonalbejárás miatt is. Kezdésnek egy egyszerűnek tűnő szakasz, Bácsalmás-Csikéria viszonylatban.

Tavaly novemberre volt meghirdetve a Kunsági vasúttúra, de a vírushelyzet miatt le kellett mondani, pedig elvileg el tudtam volna akkor is menni (akkor kárpótoltam magam a 48-as vonallal). A nyár eleji módosítás jobb is volt a fényviszonyok miatt.

A vasúti menetrendi variálások általában nem szoktak jól elsülni, de van kivétel. Bajára már jó ideje tervezem a menetelt, de folyamatosan jöttek gátló tényezők. De megvan a műszaki, és nem kell buszozni Cecéig.

„Személyvonat indul Tiszalök állomásra XX:XX-kor az első vágányról.” Szinte mindig egy MdMot szerelvény bonyolította a forgalmat a 109-es vonalon, ami az egyetlen debreceni vonal, ami fehér folt volt.

Az újév napjára tervezett túra az előző napok esőzése miatt elmaradt. Pedig egy nagyon hazai anyag lett volna. Mintegy három hónappal később viszont lehetőség volt pótolni.

Az idei első túra kezdése elhúzódott, mert eszköz sem volt, amivel tudtam volna menni, másrészt az időjárás sem volt valami kedvező, harmadrészt pedig sok más anyag is feldolgozásra várt. Kora tavasszal mindenképpen egy vonalbejárást szerettem volna, lehetőleg nem túl messze. Így esett a választás a 27-es vonalra.

Miután kiszabadultam a karanténból, még maradt némi időm, ezért a nem túl távoli messzeségben próbáltam újabb bejárandó vonalakat keresni. Majd egy váratlan fordulat után a keleti, déli végek felé indultam.