Kisbér környékén több nagyobb város, megyeszékhely is található. Ezúttal Székesfehérvárra mentünk. Mit is tudunk róla? A kilencvenes évek végén a Rádió utcai eset, a Videoton helye, „az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik központja, királyi székhely, koronázó város.” Tavaly ezt a várost is érintettük, amikor Kisbérre érkeztünk.
Mostanra javult a szállón lévő helyzet, még mindig meleg van, és ezúttal vonattal megyünk. A Köztársaság úton haladunk az állomás felé. A háttérben látható sorompót már nem használják, az egykori pápai vonalhoz tartozik.
A négy vágányból már csak egyet használnak személyforgalomra, azt is csak naponta négyszer.
Úgy emlékszem, hogy a napi két pár Székesfehérvár-Komárom vonat egy utánfutóval közlekedett. Most csak egy mozdony jön. A komáromi út után volt annyi variálás, hogy a szerelvény továbbment Esztergom felé – összevonták a közlekedést a 4-es és az 5-ös vonalon.
Voltunk páran, akik felszálltak, köztük két babakocsi is. A következő állomáson, Bakonysárkányon egy kocsi le, két bicikli fel. Nem értem, ha annyira elmaradott a keleti országrész, hogy van ott mégis ütemes menetrend, és nálunk a 105-ösön még az utolsó/első szerelvény is kap egy utánfutót, bezzeg itt a fejlett Dunántúlon… ennyire pangott ez az egy szem Bz.
A vasútállomáson nagy felújítások voltak az elmúlt hónapokban, nem tudnám megmondani, mi változott tavaly október óta, de volt nem kis felháborodás egy víztorony elbontása miatt. Egy Nohabot és egy Szergejt próbáltam képre rögzíteni, de az ablak miatt van egy kis tükröződés.
Vonatunk nem sokat vár, kb. negyedóra múlva indul is vissza.
Mondjuk úgy, hogy Budapest felé tekintünk a peronon.
Ennyire nem megy senki Komárom felé.
A másik vágányra egy kicsit jobb szerelvény fut be eközben.
Mondjuk úgy, hogy a másik irányba tekintünk a peronon, mint a fentebbi képen. Amúgy a Repülőtér, Szárazrét és más helyek vannak erre.
Szergejék a háttérben várakoznak.
Az aluljáró elkészült.
Az állomás viszont még építés alatt.
Az állomás épületével szemben buszmegállók sora található, valamint egy információs tábla.
A Béke téren lévő régi házak.
Az állomástól a Plaza felé indultunk, némi kerülővel, egy helyi járattal. Az ablakból egy képet készítettem a Turulmadár szoborról, más néven a Vértanúk emlékművéről. „A mű a „haleszi felkelés” áldozatainak, annak a hat fehérvári polgárnak állít emléket, akiket 1849. augusztus 10-én fogtak el, majd 14-én Pesten az Újépületben végeztek ki. A gránit oszloprész id. Havranek Antal építész és fia ifj. Havranek Antal kőfaragó munkája. Avatására 1888. augusztus 15-én került sor.”
Volt itt más is, de egyszerűen nem lehet normális képet készíteni a mozgó buszból. Ez a valami valahol a Budai úton található.
Eljutottunk a Plazához.
Előtte található a Nagy Boldog Asszonynak szobor.
A Plaza előtt a Várfal park.
Püspök-kút. „A kút alakjai: Árpád kori vitéz (az oszlopon), Szent Adalbert vértanú - az első jelentősebb hittérítő -, Boldog Asztrik kalocsai érsek a Szent Koronával, Szent Gellért csanádi püspök - Szent Imre nevelője - és Boldog Mór pécsi püspök.”
Egy kis vízpermetező.
Az autóbusz pályaudvar és környéke.
A Vörösmarty szobor innen nem messze található, a Vörösmarty téren. „Az első köztéren felállított Vörösmarty szobor 1864. október 3-ra készült el Bécsben, Fernkorn műhelyében. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot helyeztek el, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt. A talapzat lépcsőjére 1915-ben érckoszorút tettek, megemlékezésül a szobor felállításának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a tér tengelyében, arccal a belváros felé néző alkotást a megnövekedett forgalom miatti térrendezés kényszerítette az 1970-es évek közepén a mostani helyére. A talapzat felirata: VÖRÖSMARTY MIHÁLYNAK 1865.”
Néhány, közel 150 éves lakóház szépen felújítva.
69-es gyalogezred emlékműve. „Az 1860-ban alakult 69. gyalogezred a kiegyezés után a császári és királyi, azaz közös hadseregbe tartozott. A 69-eseket 1915-től ezredtulajdonosukról Hindenburg bakák néven ismerték. Fejérből, valamint Tolna és Esztergom 2-2 járásából sorozták őket. A volt császári és királyi 69-es, Hindenburg vezértábornagy nevét viselő gyalogezred emlékműve az 1918. évi montellói csata évfordulójára készült. Az életnagyságú szobrot a balatoni műút átépítése miatt helyezték át a térre. Ekkor találták meg a szobor alatt az ezred naplóját, a csata leírását, és az áldozatok - mintegy 3600 fős - névsorát.”
Valamelyik környező kis utcában található új építésű társasház.
A főúton átkelve eljutunk a Petőfi-parkba.
„Petőfi csaknem másfélszeres életnagyságú alakja bronzból, lobogó inge carrarai fehér márványból, fényes szablyája rozsdamentes inoxból készült. A szobor, melynek ünnepélyes avatása 2004. március 15-én volt, a költőt a halála előtti pillanatban ábrázolja, amikor a Segesvár melletti Fehéregyházánál védekezőn szembefordul támadójával.”
„Székesfehérvár újabb szobra: a Petőfi parkban elkészült és átadásra került a Kukorica Jancsi és nyája szoborcsoport, melyet Kocsis Balázs szobrászművész készített. A szobrokat egy érdekes módon kialakított szökőkút szélére helyezték el. Az eredetileg itt található hatalmas füves terület egy részét évekkel ezelőtt parkosították, elhelyezésre került a Petőfi-szobor, és Petőfi személyéhez kapcsolódóan elkezdődött a Petőfi park (eredetileg János vitéz park volt a neve) kialakítása, melyet most fejeztek be.”
A buszállomás távolabbról.
Néhány üzlet a közelben.
Innen egy hídon keresztül is vissza lehet jutni a Plazához.
Érdekes, hogy a környéken lévő paneltelepről azt írták, fokozott figyelmet igénylő hely (mint minden a mai világban). Napközben semmi problémát nem láttunk a környéken. Gondolnátok, hogy ezek a képek a lakótelep mellett készültek? „A templom, és az egész Rác utcai skanzen nagyon jól néz ki, szinte hihetetlen, hogy a panelépítési lázban megkegyelmeztek neki. Nem járt ilyen jól a közeli Piac tér, ahol rengeteg gyönyörű házat romboltak le a lakótelep kedvéért.”
Véletlenül megtaláltuk egykori munkaadónk székhelyét is.
A lakótelep mellett található Királyok parkja és a horgásztó.
A lakótelepről kiérve, ami Palotaváros névre hallgat, a Gaja liget társasház, nem mindennapi látvánnyal (és árakkal sem).
Az út túloldalán egy másik lakótelep.
Innen egy kis mellékutcán haladunk a Palotai út felé. Közben elhaladunk az egykori Bőrgyár épülete mellett. Mellette egy elég spéci társasház is található. Az út végén pedig egy víztorony és egy depó.
Innen még egy kis keresztút és eljutunk a Koronás parkba. A Csitáry G Emil uszodával szemben található.
Csitáry-kút és szobor.
Egy kis patak mellett haladunk a csónakázó felé.
Utoljára 10 éve csónakáztam a Nagyerdőn az Új Vigadónál lévő tavon. Azóta azt eldózerolták, és most itt sem lesz csónakázás, mert ez is felújítás alatt van.
Na mindegy, haladunk tovább és két kis utca kereszteződésében, a Találkozás szobor. „Az alkotást San Salvo olaszországi kisvároska elöljárósága adományozta a Kodolányi János Főiskolának a több mint 15 éve tartó, gyümölcsöző együttműködésük emlékére. A kb. 250 cm magas mű a Kodolányi Főiskola előtt áll, kör alakot formázó, bazaltkockákból kirakott teresedés közepén, egy kis füves részen. A márványból készült felső rész, mely jól láthatóan összefonódást jelképez, mintha egy terméskőből nőne ki, mely terméskő egy durván megmunkált mészkőtömb, rajta sárgaréz táblával. A tábla felirata magyar és olasz nyelvű.”
Itt tettünk egy kis körutat a Fürdősor mentén, láttunk felépített és épülő házakat, majd a főiskola könyvtára előtt elhaladva visszajutunk a szoborhoz. Majd onnan tovább.
Kiértünk a Móri útra, ahol a Szent Sebestyén vértanú templom található.
„A Szent Sebestyén templom (közismert nevén: Felsővárosi templom vagy 'Juhász' templom) két tornya közötti oromzaton elhelyezkedő kétszeres életnagyságú alkotás 1978. május 15-én került erre a helyre. A korábban itt lévő Szent Sebestyén szobor a II. világháborúban megsemmisült.”
„Az e helyütt álló eredeti Nepomuki Szent János szobrot felállították 1705. július 6-án. Eredetileg nem itt állt, hanem a Budai városkapu közelében, a várfalon kívül. A kőfaragó Michael Kuglmann volt, aki ez idő tájt - az 1700-as évek elején - itt élt, és munkálkodott.”
„A mű eredetileg festett kőszobor volt, 1867-ben készült. Sokáig a Zichy ligetben állt, ott, ahol ma egy másik emlékmű, a Csillagtérkép hajóval áll, a Bíróság épületétől nem messze. 1955-ben elszállították, jelenlegi helyén 1960-ban állították fel. Havranek Lajos restaurálta 1939-41 körül. Ezt követően 1986-87-ben restaurálták. Ekkor került pótlásra a kis Jézus feje (ami hiányzott), és ez az új fej kissé nagyobbra sikeredett (a testhez képest).”
„A Szent Sebestyén templom előtti parkban található Mária-oszlop története érdekesen kezdődött, először ugyanis pellengérként funkcionált. Mintegy 200 évvel ezelőtt a Győri út mellett állt a pellengér, melyhez a „… törvény megszegőit, illetve az egyéb cafkaságokon kapottakat és házasságtörő asszonyokat több s kevesebb ideig” kötötték. Pellengérhez kötötték a csaló juhászokat, akiknek 12 pálcaütés mellé 5 nap pellengér járt, vagy a szőlő tolvajokat, akiknek 6 pálca és 3 nap pellengér volt a jussa. Az oszlop a Szent Sebestyén térre 1910-ben került át, ekkor már „átfaragott” formában. A szégyenoszlopot nagy valószínűséggel Georg Johann Glaser (Glaser György János 1666-1716) faragta át az 1700-as évek elején, és eredetileg figura is volt rajta, feltehetőleg egy Mária-szobor. A fehérváriak úgy emlegették, hogy a „Győri úti Mária-szobor”.”
„A portrét Fejér Megye Közgyűlése ajándékozta a városnak, 2002. április 27-én avatták fel. Felirata: III. Béla lovagkirály. Érdekes, hogy nem a róla elnevezett téren helyezték el, kissé arrébb található, a Dózsa György út kiöblösödő, kis ligetszerűen kialakított részén, a Barátság Háza előtt. A szobor másik példányát szintén a Fejér megyei Közgyűlés ajándékozta az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Szoborparkba.”
A Dózsa György úton haladó kisvonat.
Itt található a Zichy liget.
„„Egyenlő jog a hősi halálra” – ez a címe az I. világháborúban részt vevő magyar zsidó katonák sorsát bemutató könyvnek. Az I. világháborút követően az a vád érte a magyar zsidókat, hogy ahelyett, hogy a fronton teljesítenének szolgálatot, az egyetemek padjaiban ülnek. „A zsidó frontszolgálatosok és hősi halottak aránya évekig vitatéma maradt. Szabolcsi Lajos az Egyenlőségben statisztikai adatokra támaszkodva részletesen cáfolta a zsidó katonák háborús részvételére vonatkozó vádakat, kimutatva, hogy arányszámuknak megfelelően kivették részüket a harci cselekményekből, és rágalmazási pert is nyert a kérdésben.” Tehát a zsidó vallásúak is kivették a részüket a haza védelméből, csakúgy, mint más felekezetek fiai.”
„2012. szeptember 21-én 16.00 órakor a székesfehérvári Zichy-ligetben, születésének 175 évfordulóján felavatták gróf Zichy Jenő (1837-1906) mellszobrát.”
„A mellszobrot 2000. október 12-én avatták fel, a Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány, valamint Székesfehérvár város összefogásából emelték.”
„Székesfehérvár idei nyolcadik új köztéri alkotását emelte. 2014. október 9-én, csütörtökön felavatták Ybl Miklós legújabb szobrát a székesfehérvári Zichy ligetben. Az alkotás felállítására az építész születésének 200. évfordulója alkalmából, és a 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve tiszteletére indult program keretében került sor. Ennek keretében az Ybl 200 – Székesfehérvári Ybl Napok ez év április 5-én, az építész születésének előestéjén indította el az Ybl Miklós iránti tiszteletadás jegyében eltelt időszak programjainak megvalósítását. Születésének évfordulóján fejet hajtottak a Székesfehérváron már álló szobra előtt, emlékérmet adtak ki tiszteletére, sétányt neveztek el róla, emlékülést tartottak, több kiállítást szerveztek személyéhez köthetően a városban: Ybl-díjak Székesfehérváron - Magyar Építészet Ünnepe, Ybl Miklós építész – Székesfehérvár szülötte.”
„Ez a mű a millenniumi szoborpályázat győztese volt, 2000. augusztus 19-én avatta fel a város akkori polgármestere, Warvasovszky Tihamér. Az alkotó szerint a hajó az állam, a hit, a szeretet, Szent István és a fennmaradás jelképe. A hajó árbocán lévő kereszt a magyarság világmindenségben elfoglalt helyét jelképezi. (forrás: Magony Imre: Székesfehérvár szobrai). Ennek a műnek a helyén állt valaha a Szentháromság szobor, mely most a Szent Sebestyén téren található.”
Innen tovább haladva egy tér, ahol Hotel, emléktábla és mások láthatóak.
Virágóra.
