A békési túra is tervbe volt véve egy ideje, bár másfelé szerettem volna még menni előtte. Egy rendezvény miatt „kénytelenek” voltunk Gyulára menni, és ha már így alakult, akkor itt a lehetőség a békési trió lebonyolítására.
Kisbérről az első busszal indultunk, Kelenföldig mentünk, onnan gyorsan kideríteni, hogy merre lehet eljutni a metróhoz. Meglett, onnan Keleti pályaudvar, ami jó indulási pont volt, ugyanis a 120-as vonal a Keletiből indul és Békéscsabát is érinti. A Traianus IC-vel mentünk, Gyulán átszállva egy kisvonatra, ami nem is volt annyira kicsi, ugyanis egy iskolás csoport miatt meg lett hosszabbítva. A vonatról leszállva, visszatekintve Bicere-Békéscsaba felé, majd előre a megszűnt Remete megálló, és az azon túli végpont, Kötegyán felé.
Felmerült még az indulás előtt, amolyan költői kérdésként, hogy van-e csomagmegőrző az állomáson. Nincs.
Kisétáltunk a szálláshelyhez, ott a recepción leadtuk a nagytáskát. A tulajdonos volt olyan rendes, hogy közel fél órát megspórolt nekünk, és bevitt a városközpontba. A Hambiházban egy kis feltöltődés után mentünk tovább.
A Kossuth téri körforgalomnál vagyunk. Innen jobbra haladva megtalálható a Szentháromság kápolna, a buszállomás, és az egykori kisvasút emlékműve.
Innen a központ-központ felé mentünk tovább. Átkelve a Körös(?) felett a Városház utcán a Főügyészség előtt lévő Világóra mellett a Harrucken térnél taktikai megbeszélés.
Itt találtunk egy ajándékboltot, hűtőmágnes letudva. Egy helyi lakost, aki már lehet, hogy nincs is itt, „eltűnt” évekkel ezelőtt, nos, ő utána tudakozódtunk. Elhaladva a Körös-vidék Vízügyi Igazgatóság előtt, egy éles balkanyarral a Levéltárral majdnem szemben eljutottunk a Polgármesteri Hivatalhoz.
Naiv gondolat, hogy ez olyan egyszerű. Bár nem lehetetlen vállalkozás, de kell néhány dolog ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak ott veled. Ha mondjuk családtag vagy, és ezt tudod is bizonyítani, akkor se biztos. Attól függ, hogy az illető egyáltalán benne van-e az adatbázisban. Van ennél egy összetettebb keresési lehetőség, de az hosszadalmasabb. Eredménytelenül távoztunk, elhaladtunk a Petőfi és Erkel tereken át, a névadók szobrai mellett.
Betértünk az ország második legrégebbi cukrászdájába, a 100 éves cukrászdába.
Mellette található a Ladics ház, de ezzel jégre mentünk, mert hétfőn nincs nyitva.
A szállás felé haladva az Apor Vilmos tér, egy római katolikus templom.
A szálláson aztán kipakoltunk, majd egy kicsit vártunk, hogy hűljön az idő, és az esti órákban mentünk vissza a városba. A szállástól nem messze lévő épület talán egy malom lehetett, most takarmánybolt. Helyügyileg a Csabai út.
A Kossuth térig láttuk a négylyukú hidat és a Tűzoltóságot.
Anamorfózis oszlop, melynek lényege, hogy az Ádám és Éva kép a földön nem látszik rendesen, de a mellette lévő tükrös oszlopon igen.
A Csigakert felé haladtunk, közben megtaláltuk a Pándy Kálmán kórházat.
Vele szemben a strand.
A folyópart mentén elindultunk a mozi irányába.
Most pedig a sitkó felé.
Szerintem mára készen vagyunk, megyünk vissza a szállóra. Közben ismerős helyszín is felbukkant.
Még előtte a Tecsóba bevásároltunk, ha már ilyen közel van.
A fényárban lévő szállásunk.
