Az idei koncertutat ezúttal is Székesfehérváron kezdtük, de ezúttal másként. Az előző két évben a Fezenben voltunk Lord koncerten, ezúttal viszont a jelek szerint (még szép, mikor ki van előre fizetve) a Lordot a Barbába nézzük meg másfél hónap múlva. Ezúttal egy olyan csapatot néztünk meg, ami várólistás volt, tavaly majdnem meg is néztük őket Újbudán, de az esős idő miatt mégsem indultunk el.

A szállást igen közel foglaltam le a helyszínhez. Napközben borult idő volt, de estére elkezdett esni ez a havas-esős genyó.

Petőfi Kultúrtanszék.

A mai fellépő a KFT. Őket még gyerekkoromban ismertem meg, egy albumuk, a Siker, pénz, nők, csillogás megvolt, megvan kazettán, éppen ősszel hallgattam meg újra, még mindig jó. Úgy egy éve eljutott hozzám az Ég és Föld kazetta is. 2013-ban hallgattam végig a diszkográfiájukat, akkor jó pár szám bekerült a lejátszási listába. Bár többször láttam a meghirdetett események között a fellépéseiket, eddig valahogy nem jött össze. Eddig!

Zárásként nagy ötlet volt a Jóccakát előadni.

Ha sikerül összehozni, akkor szívesen megnézzük őket máskor is. A szállásunk szó szerint egy fél percre volt a koncerthelyszíntől, ezzel még a kaposvári rekord is megdőlt. A szállás jó tágas volt, a szoba nem annyira, de volt egy nappali szerű helyiség, egy jókora tévével, étkezővel.

Innen busszal indultunk tovább.

Csak azzal nem számoltam, hogy a Walkmaxx nem bírja a jeges utat. Kellett nekem otthon hagyni a bakancsot.

Az Aranybulla-emlékműnél vagyunk.

A felmenetelnél már csak a lemenetel volt izgalmasabb. Egy másik emlékműhöz is el szerettünk volna menni, de a bányatónál lévő csehónál jelezték, hogy nagyon csúszik az út. Akkor majd máskor.

A már régen tervezett Bory-vár megtekintése következett.

Egy profilképet?

Akkor majd a hagyományos módon.

A busszal utazva elhaladtunk a Vidi mellett, amit három és fél év alatt sem sikerült megtalálni.