De nem Beregsurány, hanem Vassurány.

Előtte egy kis pótlás, ha már tavaly augusztusban nem sikerült Szilt megnézni. Parkolás a Hivatalnál.

Néhány épület után eljutunk a Kultúrházhoz, ahol tavaly voltunk. Itt is található néhány szobor.

Itt volt tavaly a Lord koncert.

A 86-os út mentén néhány látnivaló még.

Az M86-oson haladtunk tovább, ami az M0, M1-hez képest igen baráti volt. Az acsádi állomásnál lévő átjárónál voltunk, amikor hirtelen iszonyú zaj lett hallható az autóban. Gyorsan leállítottam, majd miután a vonat elhaladt, a túloldalon lévő őrháznál megálltam. Mint kiderült, a hűtőventillátor kiesett a helyéről. Sikerült visszarakni, de innentől aztán minden kátyú esetén attól kellett tartani, hogy kiesik a helyéről.

Ezek után a következő helyen, Salköveskúton csak egy expressz szétnézés volt. Sok minden nem is volt itt, a Hivatal, vele szemben a katolikus templom, Szentháromság-szobor és egy szüreti dekoráció.

Nem is volt idő, hogy Vassurányban szétnézzünk. A rendezvényt a Schilson-kastély kertjében tartották.

A Dózis RB elejét lekéstük. Itt több, egykori Lordos játszott.

A jobb szélen lévő ősz hajú úriember, Kacsa nevével ellentétben nem rokonom.

Aztán pedig a Vándor, akik annak is köszönhetik jelenlétüket, hogy a Fezenes rendezvény elég drága lett volna egy koncert miatt.

A hazaút feszült figyelemmel, de eseménymentesen telt. Az M86-on vissza Csornáig, onnan M85, Győrnél egy darabon az igen zsúfolt M1, aztán 81-es.