Az utolsó normális kerékpártúrám 2016 végén volt Csémre. Tavaly az első napon eltört a tengely, hála annak a retek féregnek, aki hozzányúlt. Tengelycsere után valamennyire még tudtam tekerni, így jutottam el Kömlödre, és Kocs-Almásfüzitő útra. Aztán a sérülésem miatt nem tudtam menni már sehova. Most tavasszal tatabányai szerviz elvileg helyrehozta a gépet. Debrecen és Bajonta között kölcsöngéppel voltam, de most már hazai terepen saját járgánnyal indulhatok.

Majális előtt egy nappal. Ma szerveztek egy Kisbér-Csatka túrát a kisbéri és bakonysárkányi önkormányzatok. Gondoltam rá, hogy elmegyek, de mivel tavaly augusztusban már voltam ott, ezért inkább más irányba indultam. Ja, az idei kerózásról még nem írtam az időzavar miatt. Amikor tavaly a pápai túrát teljesítettem, kérdés volt, hogy merre térjek haza. A komáromi vonalat azért nem akartam, mert már kétszer is végigtekertem a 13-as főúton, de a hiányzó Nagyigmánd-Komárom szakasz még hiányzott. Ezért a Pápa-Győr vonatozás után a 81-es úton tekertem vissza, ezzel az útba eső 3 települést is meg akartam tekinteni. Az idő viszont ellenem volt, mivel már korán sötétedett, emiatt ki kellett hagynom – viszont végig kellett tekernem. Néztem később lehetőségeket, hogy lehetne mégis eljutni ide. Elvileg a „kertek alatt”. A Tápszentmiklós és Győr között lévő közút lehetőséget biztosít arra, hogy elérjem Mezőörst, Pért és Töltéstavát. Aztán hagytam a fenébe, inkább kockáztattam, hogy azt az annyira nem is hosszú szakaszt letekerem a 81-es Győr-Moson-Sopron megye területére eső részén, még ha kint van a mercijel, akkor is. Állítólag tervbe volt véve Kisbér és Győr között egy vasútvonal kiépítése.