Újabb balatoni utazás az egyik, majd a másik oldalon.
Székesfehérvárig busszal mentünk, onnan tovább Balatonföldvárig. A helyi Tescoban lévő anyázás után elindultunk első célunk felé.
Ami Kőröshegy, a két település teljesen egyben van.
A Teknős parkba mentünk, mert a gyerek szereti a teknősöket.
Állítólag volt itt korábban krokodil is – mondjuk nekem elég volt ez a fafaragás is belőle.
A Tekifarm nem egy nagy területű hely. A teknősök ilyen kis kertszerű helyekben vannak elhelyezve, de vannak akváriumosok is.
És egy kecske is záróakkordként.
Innen aztán újabb erőltetett menet a balatonföldvári hajókikötőhöz.
Magam részéről esélyét se láttam, hogy elérjük, de az égiek megsegítettek.
Utoljára talán 30 éve hajóztam, akkor is itt a Balatonon.
Elértünk Tihanyig.
A nagy meleg így a víz felett nem volt érezhető. A napos idő csak így elviselhető volt, de volt, akit ez nem érdekelt.
Hopsz, meg is van, amit kerestem.
A kikötőben lévő Térplasztika.
A dombon a Darányi emlékmű látható, ami innen nézve kicsi, de valójában mintegy 10 méteres.
Miután mágnest is találtunk a helyi bazárosoknál, elindultunk a Tihanyi apátság felé, ami a MM-projekt része.
Jó kis szűk utcákon haladtunk, de legalább láttunk autókat is. No meg villákat.
Itt a lépcsőn kell felmenni.
Lépcső??? Nem volt elég Tatabányán?
Na, gyerünk!
A Kossuth és a Petőfi utca kereszteződésében lévő parkban található három szerzetes fából faragott szobra.
Egy kicsit fentebb lévő térnél lévő szökőkút.
Ez a macskaköves út visz fel a lassan ezeréves apátsághoz.
I. András, az apátság alapítója.
Kis Kálvária.
Egy újabb Nepomuki Szent János szobor.
Kilátás a Balatonra.
A már említett András és felesége, Anasztázia szobra.
Ezután pedig belépünk az apátság belsejébe.
Ezen a videón a hogyismondjam, a főépület belseje látható, valamiért a Chicane – Église című száma jutott róla eszembe, megnézve szótárt, église-templom. Nahát. Az eleje nem került a végére, először bent kezdtem el forgatni, aztán jöttem rá, hogy kellett volna egy felvezető is, de a végén az is meglett.
Bent az alagsorban is készült több videó, ezeket az egyszerűség miatt összeraktam egybe.
Egy lépcsősoron lementünk egy közeli étterembe.
Majd bevártuk a vele szemben lévő helyen a buszt, amivel Balatonfüredig mentünk. A megállóban mintha egy sorstársnőmet láttam volna, szintén merevítőben, de aztán eltűnt. Ahogy mentünk az úton a tó mellett, elkezdtünk gondolkodni, hogy ha majd egy kicsit még jobban leszek, visszatérünk a tópartra, ha már tegnap voltunk a tatabányai strandon is.
Balatonfüred, leszállás.
Mivel itt nem sok idő, kettéváltunk, a Páromék elmentek egy ruházati boltba, én pedig a vasútállomásra. Jegypénztár és váró.
Kijárat a vágányokhoz.
Aszófő és Balatonarács felé tekintve.
Az aluljárón áthaladva távolból a jelenlegi, 1975-ös épület.
De volt egy másik épülete is.
A rakodó mellett.
A buszállomás a vasút mellett van.
Erre már nehéz szavakat találni.
Két videó, a Tekergő és a Katica gyorsvonatok érkezése.
Dízeles szerelvénnyel mentünk Fehérvárig, sokáig a part mentén. Szép látvány volt.
Beértünk Székesfehérvárra, itt ráakad a villanygép és viszi tovább. Mi a Kispirossal mentünk ezúttal is Kisbérig. Átszállási idő alatt egy újabb aranyos dohányboltos „hölgyet” is megismertünk.
