A nyíregyházi és a veszprémi vadaspark után adta magát, hogy a szegedit is meg kellene nézni. De nem ma!
Néhány kép és szó a szállásról. Az elég forgalmas Szőregi út felé tekintünk. A szálló a Gyimesi úton van, ahhoz képest, hogy alig 100 méterre van a kereszteződés, itt csend van.
A szálló neve Villa Inn, egy tőlem idősebb úriember a tulajdonos, nagyon rendes volt, olyat is felajánlott, amit még egy más szállón sem.
Visszaindultam az Újszeged állomásra, immár egyedül.
Ilyen hézagos itt a pálya, tele talpfával, később láttam egy videót a 121-esről, Szőregig majd leesett a Bz a sínről.
Most elindulok a pálya jelenlegi vége felé.
Csak látszólag elhagyatott a hely, a sok szemétből ítélve, meg a rongálásból járnak erre olyan elemek, akik inkább ásnál el magukat.
Arra ment tovább a pálya, az ott lévő épület most akadály.
A lakótelepen keresztül próbálok az Alsó Kikötő sorra eljutni.
Meg is van a mementóként meghagyott hídpillér.
Elég kínkeserves az idő.
Együtt indultunk el a szállóról a belvárosba.
Ott a Pick.
Itt volt valahol a régi laktanya. Vagy nem?
A tegnapi tervezett buszos visszautat inkább hanyagoltunk, az állomásra indultunk vissza. Közben leszálltunk ott, ahol érintőlegesen lehetett látni a hírhedt Cserepes sort.
Megint csak láttuk a helyfoglalás előnyeit az Intercityn. A Nyugatiból továbbmentünk az újpesti Tacskóba, tekintve, hogy holnap ünnepnap, és minden zárva, és ha nem muszáj, ne menjünk Győrbe. Szépen elkezdett esni az eső, még jó, hogy csak két napra jöttünk. A Népligettől hazáig busszal mentünk.
