Nem siettem el az indulást, pedig nem ártott volna. Az sem volt biztos, hogy ide jövök. Jó idő van, menjünk Szolnokra. A fél kilences vonat most indul, a következő meg két óra múlva. Akkor délben leszek ott, és marad vagy négy óra hossza a városban bolyongani. Esélytelen. Esetleg tehetünk egy próbát IC-vel.

Időközben beborult, és nincs valami meleg sem. Szerencsém volt az IC-vel, pont kaptam rá helyjegyet. Ahogy elindultunk, úgy Kaba környékén már az idő is tiszta volt. Akkor most teszek egy kis kitérőt, hogy miért is megyek Szolnokra.

Az utazás ötlete már 2003-ban felmerült, miután több utam is volt a fővárosba, illetve Miskolcra. Akkor nyáron nem valósult meg az út. Aztán eljött 2005 ősze. Akkor hirtelen ötletként jött a szolnoki út gondolata. Annyira nem is volt hirtelen:néhány magánéleti krízis után történt mindez, hiszen van élet az "belépés-üzenetküldés-fórum hozzászólás-kilépés"-en túl. Az utazás pedig amúgy is nyugtatólag hat rám. Az első alkalom nem tartott sokáig. Alighogy megérkeztem Szolnokra, jött a Transbalkán Expressz (Bp. Keleti – Szaloniki). Valami miatt késztetést éreztem arra, hogy felmenjek vele a Keletibe. Aztán átmentem a Nyugatiba, és onnan visszajöttem egy gyorssal. Túl sok időm nem maradt a városban mászkálni. Viszont akkor először és utoljára megtaláltam a buszpályaudvart. Illetve a Tiszát. Úgy jöttem el, hogy még visszatérek.

Úgy is lett, heteken belül ott voltam megint, és valamivel jobban feltérképeztem a várost. Ezúttal is jó időt fogtam ki.

Aztán december végén ismét ott voltam, akkor először már képeket is tudtam készíteni a téli tájról.

Visszaúton egy kép Szajolon:

A 2006-os év során legtöbbször csak áthaladtam a városon, majd ősszel, amikor ismét lett szabadidőm, visszatértem. Ismét jó idő volt:

2007-ben először alakult úgy, hogy meló után tudtam csak jönni. Fárasztó volt egy kicsit. Akkor láttam egy kissé őrült nőcit a Tisza partnál. Kerestem egy csehót a végén, ahol emberi áron lehet fogyasztani. Több helyen is voltam, végül találtam egyet, szerencsére az állomás közelében.

Itt vagyunk 2008-ban, az idén már nem tudom, hányszor terveztem, hogy eljövök, de mégsem jött össze. Az idő nagyon telik, nincs kedvem télen jönni. Ezúttal is jó idő van, valamint ez a Kodak gép első éles bevetése.

Először egy profilkép az állomásról:

Ami nem olyan szép, mint a miskolci, a nyíregyházi, az újhelyi, de talán jobb a debreceninél. Az állomás előtt rádöbbenek, hogy az IC-n hagytam a sapkám. A k***a életbe! Egy 180 fokos fordulat után a Baross utca, a főút:

Amikor tavaly itt voltam, rögtön kerestem a környéken egy boltot, ahol tudok kaját venni. Jobbra indultam, és egy Helikerbe mentem be, ahol hazai=debreceni hús mellett még debreceni volt a kenyér is. Most is be akartam menni, de zárva volt.

Ez a Márka ABC, ami a 44-es járatban van, és azon a héten én raktam. Zárva volt, ami azért furcsa, mert a Szolnok Coop meg nyitva volt. Debrecenben fordítva van, az összes Coop zárva vasárnap, Helikerek délben zárnak.

A vonaton már próbáltam pár rádióállomást befogni, de elég gyenge volt a vétel. Itt a városban már nem volt gond. Ilyenek, mint Sláger, vagy Danubius bejöttek. Ezek helyett inkább helyi adókat kerestem. Az egyik a Rádió 2000. A táblát véletlenül találtam. (szerk: később ebből lett a Rádió1, ahol a "diszkósit"-re riszálták magukat a buzik)

A szokásostól eltérően nem a Tisza, hanem a Zagyva felé indultam el. Elsősorban azért, hogy a vasúti átjárót lefotózzam.

Szinte teljesen olyan, mint tavaly volt. Másik irányba:

A kép jobb szélén van egy korlát, és állnak ott ketten. Amikor 2006 tavaszán jártam erre, akkor nagy árvíz volt. Ahol épp állnak, ott homokzsákok voltak. A fenti képen látszik, milyen kis kicsi a Zagyva. Akkor viszont nagyon áradt a Tiszával együtt. Egy távolabbi kép az átjáróról:

Ha eredeti nagyságában lenne itt a kép, akkor látszódna, hogy a kőfal végén az a kis fehér pont egy gyerek lenne, aki volt vagy 10 éves, de bagózott. Nem az idén barnult.

Mentem tovább, majd egy játszótérnél a távolban feltűnt egy Plus tábla. A szolnoki Plus, amit a munkahelyről jól ismertem.

Ha azt mondtam, hogy a Tiszán kívül nincs itt semmi más látnivaló, akkor nem néztem szét eléggé még. Amit most találtam, az előző három évben még nem láttam:

A Kossuth tér, a látszattal ellentétben nem sétálóutca, a bal szélen nemrég húzott el a 3-as busz. Ami miatt itt megálltam:

Igen, emiatt a két szobor miatt. A másodiknál épp előttem fotózkodtak mások is. A két kisgyerek maradhatott volna.

Elértem a Tisza partjára, és itt lehorgonyzom egy időre:

Körbenézek és keleti irányban emlékmű:

Délre a folyó:

Nyugatra a korzó:

És az északi irány, ami nem annyira látványos:

A híd oldalnézetben:

Elindultam déli irányba arra a részre, ahol több bevásárlóközpont is van. Szandai-rét a hely neve. A Tisza felülről.

A túlsó partról:

Távoli kép az üzletekről.

Közelebbről:

A túloldalról, hogy látszódjon az Obi és a Cora is.

A Corában szétnéztem egy kicsit, és találtam egy dvd-t, amit már kerestem idehaza is. Innen a Szolnok Plaza irányába indultam. A Jeans Clubot is megtaláltam.

Zárásként elindultam az állomás felé, hogy bemenjek abba a csehóba, ahol tavaly voltam. Kicsit nehezen találtam meg, de meglett. Előtte egy kép a víztoronyról, ami a közelben van.

Úgy terveztem, hogy a 17:49-sel jövök. Végül egy óra múlva indultam, de azt is éppen hogy elértem. A hely amúgy kellemes volt, ez is fapados, de legalább olcsó, a kiszolgálás pedig több, mint baráti volt. Jövőre veled ugyanitt. Az út vége:

Mivel már sötét volt, a gép vakuzott, és néhányan elég furcsán reagáltak rá. Ráadásul egy fél tucat igen kiskorú morejelölt is ott rontotta a levegőt. Egyáltalán nem hiányoztak az összképhez.

Megérkeztem Debrecenbe, aztán irány a 31/32-es busz. Ahol egy régi ismerős is feltűnt.