Egy kis előreszervezéssel elkerülhető lett volna, hogy a két éjszakát ne két külön szállón kelljen eltölteni. De ez legyen a legnagyobb gond.
Bemutatnám a Hotel Rózát, ahol szombaton voltunk.
Jó, ugye? Nem egy Ász vendéglehúzás. Mielőtt elhagytuk a helyet, felhívtam a másik helyet, hogy a csomagot elhelyezhetjük-e ott. Megengedték. A rendőrség mellett megyünk ki a 111-es főútra. Az épület előtt a Sárkányölő Szent György szobor.
Átmentünk a nem messze lévő Székely vendégházba. Itt is csak a csomagokat tudtuk leadni, kettő után lehetett volna jönni, de estig nem terveztük, hogy visszatérünk. Az egyik távozóban lévő „hölgy” hisztizett, hogy mit keresünk itt, mikor még nincs 10 óra. Csak annyit b*szdmeg, hogy mi nem autóval vagyunk, ahol eltárolhatjuk az utazótáskát, azzal pedig nem kellemes a városban sétálni. Miután könnyebbek lettünk, elindultunk a központ felé. Egy kis utcában találtuk a Sándor-palotát, eléggé lerobbanva.
Vele szemben a Belvárosi ferences templom.
Ott is van egy másik.
A Széchenyi téren most nem volt akkora tömeg, mint az este.
A Kis-Duna mentén mentünk a Kossuth-hídig.
Erzsébet királyné szobra a Mindszenty hercegprímás téren.
Innen látszik a vár is.
Emléktábla a 14. honvéd gyalogezrednek.
Az Aradi vértanúk emlékoszlopa.
Ilyet se nagyon látni manapság – dvd kölcsönző.
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum.
A Haldokló fiú szobra, melynek talapzatában megtalálható az alkotójának hamvai.
Úgy tűnik, hogy a majdnem szemben lévő bezárt művközpont átkerült ide, a Várszínházba.
A kanyarban lévő Római mérföldkő a III. századból.
Mellette lehet felmenni a Szent István lépcsőn.
A kis mellékutakon bolyongva kijutunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületéhez, ahova a 11-es út mentén is eljuthattunk volna lépcsőzés nélkül.
Megfordulva jobban látszik a felújítás alatt lévő Főszékesegyházi Könyvtár.
A Battyány utcában haladva, az Egyetem épületéhez tartozó valami.
Az út végén a Béke térre érünk. És a Hárfához.
Ez elvileg egy szökőkút lenne. A tetején lévő gyerek félelem nélkül szaladgált fel és le rajta.
Legyen béke a Földön emlékoszlop.
A Szenttamáson lévő Kálváriához gyalogúton és lépcsőn vezetett fel az út.
A kilátásért már megérte feljönni.
Most pedig a szelfikészítés-kínlódás következik.
Körpanoráma.
A Fili étterem előtti szobrot nem sikerült beazonosítani.
A könyvtárnál lévő kis utcán végighaladva lehet eljutni a Loyolai Szent Ignác-plébániatemplomhoz.
Visszaindultunk a várhoz, mert hát mégiscsak ez lenne a mai főattrakció.
Vitéz János.
Városalapító vitéz szobra, a "Gördeszkás".
A Királyi Vár.
Próbáltam a zenélő tornyot is rögzíteni, amit egy kicsit elnyomott a vár bejáratánál hallható retro-diszkó blokk.
Aztán a vár belseje, itt is szeretik a mindenféle korlát nélküli csigalépcsőt.
A vár melletti park.
Melynek egyik sarkában a 12 méteres Szent István megkoronázása szobor.
Újabb szerencsétlenkedés.
További szobrok.
A másik ’főfogás’, a Bazilika.
És a belseje.
Sötétkapu a bejáratnál lévő 56-os emléktáblával.
Kerekes kút.
Eredetileg az Edda koncert miatt jöttünk ide (ezúttal a katasztrófavédelem nem intett be), később derült ki, hogy előtte nap a Bikini is fellép.
Sok változás nem volt a tavalyi tatai és kisbéri koncerthez képest. Csak egy kicsit hűvösebb volt. A Veled vagyok szerintem nem volt, de a Gyere őrült igen. Ezúttal nem volt verekedés, viszont alkesz, talán felvidéki p*csa igen. Azt sem értem, hogy nem lett végigállni úgy egy koncertet, hogy nem gyújtunk rá. Milyen jó kerülgetni az égő cigiket és a teli poharakat, üveget, mert az biztos, hogy ezek a bekábult idióták ezt nem fogják nézni, merre hadonásznak.
A koncert végén az iszoldát nem vettük igénybe, gyakorlatilag egyenesen haladva eljutottunk a szállóra, és a szintén rajongó kolleginával is találkoztunk.
