Nem mindenhova tudunk úgy elmenni, hogy még aznap vissza is térjünk. Van, ahova nem is érdemes több napra elmenni (ennek azért nem árt utána nézni). Ilyenkor némi csellel, haza- vagy visszautazás során lehet eljutni.
Ilyen volt Szolnok is, ami annak ellenére, hogy nem tűnik egy nagy durranásnak, mégis visszatérő voltam ide. 2005 és 2008 közötti időszakról itt írtam, a 2014-es kapjabeapenny pedig itt található. Ezúttal hétfőn indultunk vissza Kisbérre, érkezés szokás szerint reggel 5-kor a debreceni Nagyállomásra.
Mivel Szolnokon úgy is leszállunk, ezért felesleges lett volna a Hortobágy EC-vel menni, mikor nem sokkal később követi egy sebesvonat is.
Érkezés Szolnokra a reggeli napsütésben.
Sokszor jártam már az alagsorban, de nem igazán figyeltem az ottani kiállítást.
Az állomás utas csarnoka három év alatt nem változott.
Annak ellenére, hogy megyeszékhelyen vagyunk, nincs tömegnyomor a váróban.
Itt is egy kiállítás. Nahát, mégis változott volna valami az eltelt években?
Az állomás előtti tér.
Az állomásban leraktuk a táskákat, majd innen a Tescoba indultunk, ami egy kicsit messzebb volt, mint emlékeztem.
Az ottani szefózás után csak beesett oda egy helyi járat, ami visszavitt a városközpontba. Azt eldöntöttem, hogy azt a k*rva buszállomást megkeresem, mert csak első alkalommal találtam meg, azóta sem. Pedig közel jártam hozzá.
Átépítés alatt áll, épp most ment el egy járat.
Tiszabőre, ami elég problémás lehet, ha már a hivatalos média is elismeri, hogy a kisebbség ott 90%-os többséget jelent.
Hűtőmágnes persze itt sem volt, meg ott sem.
Az Aba-Novák Agóra Kulturális központ előtt látható ez a valami. A központban találtunk térképet és mágnest is, igaz, kicsit szegényes, de legalább van.
Ez itt egy aluljáró helyett egy Honey étterem.
Szolnok 1585 a Kossuth téren.
Ezen tér megtekintése több más mellett szinte már kötelező jellegű.
Ezt még nem láttam. Nem is fogom, mert hétfőn zárva.
A Tisza felé haladva.
A Zagyva felett.
Evezős egyesület.
Ahova mindenképp el kell jönni.
Utánanéztem, három éve még alakították a folyó melletti részt. Időközben elkészült a Verseghy park.
Egy kicsit odébb haladva a Tisza szálló, és mellette lévő valami.
Szigligeti Ede szobra, és a róla elnevezett színház.
Vele szemben Zounok ispán szobra. Régebben itt volt Lenin szobra.
Rotary-emlékkő.
A város egyik nevezetessége, a Tiszavirág szökőkút.
Legutóbb itt még minden fel volt túrva, de azóta elkészült.
Na, ez mi lenne, kérdeztem többször is, mikor erre jártam. A blogszolnok oldalon van róla egy írás a magtárházról.
Egy régi vasúti épület a "semmi közepén” a Tisza kanyaránál.
Valószínűleg hajlékonyszálló, ráadásul még az akksi is lemerült.
Egy helikopter.
Ez pedig az Ószolnok állomás épülete. A Pest-Szolnok volt Vác után az ország második vasútvonala. Ez az épület a legrégebbi állomásépület. 1847-ben épült, 10 év alatt szűkös lett, ekkor épült a másik a mostani pályaudvar környékén (az is szebb volt a mostaninál). 3 éve elhagyatottan állt itt az épület, tervben volt egy vasúti skanzen létrehozása, de nem lett belőle semmi. Viszont lett itt repülős múzeum. (Mellesleg, a környéken lévő, khm... szociálisan hátrányos egyik épület bontását is megkezdték – vagy csak tetőt cserélnek).
Emléktáblák. A múzeumba nem tudtunk bemenni, mert zárva volt.
A Penny felé haladva a Bea kocsmába betérve egy kávéra próbáltam egy kis áramot lopni, mert a másik fényképezőakksi is lemerülőben volt.
De ez kevés volt. Most már tényleg érdemes lenne egy powerbanket beszerezni. Szolnokra még visszatérünk, mert sok minden kimaradhatott, olyanok is, amiket nem láttam.
