Habár tegnap igyekeztünk a fontosabb helyekre eljutni, de még talán maradt egy kis muníció a városban.

Ezen hülye bevezető után kezdeném az első képpel. A Kasper vendégházban voltunk, ami így is kell kiejteni. A név alapján a Casper című filmre asszociáltam, talán a háziak is, és nézd már, egy szellem alakú törölközőtartó a fürdőszobában.

Visszatértünk oda, ahol az este jártunk, közben találtunk néhány elhagyatott épületet, egy Óratornyot, a könyvtárt, egy-két iskolát, és egy Mátyás szobrot.

Az evangélikus középiskola után jutottunk el az Árpád térre.

Innen a Kálvária felé indultunk. Útközben elhaladtunk az Idősek otthona mellett.

Na majd biztosan ezen a kaptatón fogunk felmenni.

Inkább lementünk a tóhoz. Ahova a lejutás majdnem olyan veszélyes volt, mint a kilátótól az este. Itt is kidőlt korlátok, illabilis lépcsőfokok.

Hol van még a jövő tavasz?

Ez a Szent Erzsébet Kápolna állítólag lakott, de nem látszik rajta.

Tegnap a várban egy pólót is vettünk, azzal mentünk vissza oda.

A Festetics Palota, a Pannon Egyetem, x és a Művészetek Háza.

Innen egy étterembe mentünk volna, el is mentünk, de egy „kicsit” várni kellene, mert nincs áram. Hát azt nem tudjuk, hogy meddig. Hát jó, akkor hagyjuk a csába. Irány a buszállomás és a Bük-Lenti busz.

Volt tíz percünk (sem), hogy a szombathelyi pályaudvaron leszálljunk, elfussunk a jegypénztárig és a Répce IC-re megvegyük a helyjegyet. Volt vagy 5% esély, de sikerült.

Igen, ez a bejegyzés elég rövid és összecsapott lett.