Az előzmények:
https://nevtelenutazo.blog.hu/2023/12/13/2023_09_18_928_sarvar-vasarosmiske
Mivel ez a mai egy gyalogos bejárás lesz, ezért nem pont ott folytatódik, ahol abbamaradt. Érkezés a reggeli első sárvári busszal Káldra. Egy gyors településnézés, a gyógyszertár az egykori Káldy-kastély, előtte az Élet lángja szobor. Majd a Polgármesteri Hivatal székelykapuval, a másik oldalon a víztorony.
Káldy György dombormű, Keresztelő Szent János katolikus templom, Hősi emlékmű, Hubertusz vendéglő (az egykor Maróthy-kastély), Szent István szobra, egy elhagyott épület, és elértük a település szélét.
A jobb oldali leágazásnál lehetett eljutni az állomás területére.
Visszatekintünk Vásárosmiske felé, illetve erre volt a homokbánya is. A pálya helye járhatatlan, de van mellette földút. A másik irányba Pusztalánc található. No, most ezt a két képet a felvételi épületnél kellene elkészíteni, de mivel a fák teljesen takarják a kilátást, ezért készült itt a kereszteződésnél.
A vásárosmiskei oldalon lévő 6-os számú őrház még megvan, de szerintem lakatlan.
Elindulunk a közúton a felvételi épülethez. A másik oldalon nem kevés autóroncs található.
A felvételi épület jó állapotban, lezárva, a Vízmű épülete jelenleg.
Kb. itt volt a rakodó és a raktárépület.
Ez pedig valószínűleg az élőállatrakodó maradványa.
Az 1963-as légi felvétel. E szerint egy háromvágányos állomás volt itt. Jó eséllyel volt itt több melléképület, de ez nem látható/dönthető el a fák miatt (a rakodó mellett pont látszik kettő). A pusztalánci oldalon sem látható váltókezelő hely – elég furcsa. Az állomás szerintem elég jó helyen volt, sok helyen örülnének, ha csak ekkora távot kellene a település központjából megtenni.
Némi keringőzés után egy földút halad a pálya helyén. Kb. egy km-t lehetett így haladni, aztán a pálya az erdőbe veszett. Ki kellett menni a közútra. Elérkeztünk Pusztaláncmajorhoz, egy elhagyott hely ez is. A buszmegállónál kell lemenni a közútról.
És akkor itt volt a beszántott területen át a pálya, és haladt tovább a hídon át.
A kút mellett az összeomlás szélén álló felvételi épület.
Káld, illetve Vashosszúfalu tekintve.
A melléképületek, illetve a rakodó maradványai.
Itt térhetett vissza a kitérővágány az átmenőbe.
Hamar ki is derült, hogy kicsit elnavigáltam magam. Bár arról is megoszlottak a vélemények, hogy hol voltak a vágányok, de egyértelműen kideríthető volt, hogy az épülettől keletre. A vágányok helyén haladva visszatérek az árokhoz. Igen, az zavart meg, hogy a vasúti hídat elbontották, és csak a másik maradt meg.
1968-ban itt egy kétvágányos megálló-rakodóhely volt. Az objektumok nagyjából megvannak, ami maradt belőlük.
Az erdő belsejében lévő pusztalánci épület után alig pár méterrel némi szintkülönbséget leküzdve egy réten találhatjuk magunkat, ahol viszont a pályának semmi nyoma. A közút közel van, úgyhogy ott haladtam tovább. Egy pontnál a két út egymás mellett haladt, amíg beérünk Vashosszúfalu területére.
A falu utolsó (vagy első) utcájának vonalában próbáltam az őrházat/őrhelyet megkeresni, de semmi.
Pusztalánc, illetve Hosszúpereszteg felé tekintve.
Vashosszúfalu felvételi, szépen rendbentartva, múzeum található benne.
1968-ban ez csak kétvágányos megálló-rakodóhely lehetett. Őrház/őrhely sincs az északi végen. Volt viszont élőállatrakodó, ezt kihagytam, és raktár-rakodó is, és néhány melléképület. Nem volt rossz helyen.
Ez az őrház pedig sorompókezelő hely lehetett. Nagyon jó állapotban van, boltként üzemel.
Most egy kis falunéző. A neve nem túlzás, elég jó hosszú település, elég lesz visszajönni majd ide.
Trianon emlékmű, Polgármesteri Hivatal, Szent István szobor, Szent Vendel templom, Hősi emlékmű.
Mire elértem a falu másik végét, gondban voltam, hogyan tovább. Visszamenni nem nagyon volt kedvem, a pálya is eléggé távol került, az idő is szorított. Végül bevártam egy buszt, ami elvitt Hosszúperesztegig.
A főút melletti Hősi emlékmű.
Ez pedig már Községháza és a katolikus templom, valamint egy bábu.
Innen viszont jó sokat kellett menni, hogy a pályához elérjünk. Ez pedig kb. félúton van Hosszúpereszteg és Bögöte között. Az épületek a hosszúperesztegi oldalon találhatóak. Egy őrház, ami jó eséllyel sorompókezelő hely lehetett. Az épülettel elkezdtek foglalkozni, de még nincs kész. Azért sok sikert a tulajdonosnak.
Hosszúpereszteg felvételi épülete.
Vashosszúfalu, majd Szajki erdő felé tekintve a pálya helyén.
A raktár és a rakodó még megvan, de az egész lekerítve, nem tudok bemenni a területre.
Szolnoki tűzoltókocsi.
1968-ban egy kétvágányos megálló-rakodóhely. Sokkal több objektum nem volt akkor, mint most.
Haladunk tovább. Aztán egyszer elfogy az út. Balról elvileg lehet kerülni. Gyakorlatban nem annyira, hacsak nem vágyunk egy dzsungeltúrára. Aztán a másik irányból kerülve, mivel a fák között alig lehet haladni, egy szántóföld szélén aztán ismét megkerül az út, és lehet haladni tovább egy erdős területen.
Hosszúpereszteg, majd Mikosdszéplak Mikosdpuszta felé tekintve.
Szajki erdő megállóhely, kulcsosház jelenleg.
Ha megálló, akkor ez mi? Egy rakodó. Mint kiderült, a képet sem jól raktam fel a telefonra, hanem fejjel lefelé. És volt itt még egy vágány, tehát ez is mrh. volt.
1969-ben, bár nem túl jó a kép, de látszik a kitérő vágány. Azon sem lennék meglepve, ha itt lett volna korábban kisvasút.
Míg az előző szakasz a Google szerint teljesen járható, addig a következő etapnál jelzett, hogy majd lesz egy kis kitérő. A műholdas kép szerint talán mégsem kell kerülni, de majd kiderül. Nos, nem kellett, a híd is megvan az egyik helyen. A Szajki tavak után az erdő is véget ért.
Itt volt egy őrház, ez viszont kicsit magasnak tűnik. A tulajdonos is kint volt az udvaron, úgyhogy sok mindent nem tudtam tenni.
Egy raktárépület és egy rakodó és egy melléképület.
Szajki erdő, majd Zalavég felé tekintve.
Mikosdpuszta állomás felvételi épülete. Ez még egyben van, bár talán lakatlan.
A zalavégi oldalon lévő őrház lakott és ott le van kerítve a pálya, így kicsit kerülni kell.
Ez lehetett a lengyár, ahová iparvágány is vezetett.
1968-ban egy háromvágányos állomás volt. Itt szinte minden megmaradt.
Lassan vége a napnak és az útnak is. Időközben átértünk Zalába.
Egy megmaradt szelvénykő.
Mikosdpuszta, majd Batyk kitérő felé tekintve.
Zalavég megálló épülete, lakott.
1969-ben.
A megálló épületétől egyenes út visz a központba. Művelődési ház, katolikus templom, Hősi emlékmű, Polgármesteri Hivatal, kopjafa.
A falu nem felejtett el!
Innen már csak egy pont lett volna, de ez a mai menet eddig 8 óra hossza, és a következő busz soká jön, úgyhogy a tervek szerint holnap megyek el a két utolsó ponthoz.
Másnap Bögötére mentem, ha már a közelben voltam tegnap. Ezúttal kicsit megszívtam, ugyanis esővel kezdődött a nap.
Hősi emlékmű, székelykapu, díszkút, Nadler Herbert szobor, Művelődési ház. Aztán mehettem vissza Sárvárra, a szállóra.
Este pedig Tatabánya, Roxxy. Három és fél év telt el az előző, egyben első KFT koncert óta.
Habár azt mondtam, hogy most már lesz időm, de csak eltelt két hónap, mire visszatértem. Batyk felé tekintünk. És egy kis elmélkedés: az állomás Zalabér-Batykként szerepel. Adná magát, hogy akkor Zalabér van közelebb, vagy legalábbis a vasút ezen oldalán. De nem. Ugyanis Zalabér odébb található, és a pálya másik oldalán.
Adventi lámpák a Szent István templom udvarában, ahol egy Hősi emlékmű is van.
Nem mentem vissza Zalavég megállóig. A másik irányból támadunk. Az egykori töltésen vagyunk, ami a 25-ös vonal mellé ér. Ez volt a későbbi vonal, de majd erről még lesz szó.
Zalavég, majd Zalabér/Zalabér-Batyk felé tekintve.
Batyk kitérő nagyon szépen felújított épülete. Ez magánterület, az idevezető út sorompóval le van zárva a közút felől. Még szerencse, hogy nem onnan jöttem.
1972-ben.
Nos, kb. eddig volt az eredeti pálya.
Innen eredetileg jobbra ment a nyomvonal és Zalabér állomásnál találkozott a 25-ös vonallal. Hozzátartozik ehhez, hogy Celldömölk irányába haladva a következő állomás Türje volt, és a pálya eléggé kanyargós volt.
1963-ban, látható az eredeti nyomvonal.
Aztán 1969-ben volt egy nyomvonalkorrekció, a 25-ösön Dabronc után létrehoztak egy Türje megállóhelyet, a nyomvonalat kiegyenesítették Zalabérig (kis túlzással), a régi türjei állomás megszűnt, létrehozták Zalabér-Batyk állomást, ahol most van, és Zalabér megszűnt. Emiatt Batyk kitérő után új pálya kellett.
1972-ben a már új pálya. A régi nyomvonala szépen látható. Mindössze hat évig használhatták, amikor a sárvári vonal megszűnt.
Két vasúti híd a régi pályán, az egyiknek már csak a helye látható.
Itt lett volna a másik híd. Ez kicsit nehezebb akadály így, mint az előző. Sikerült is részben megmerülni.
Két vármegyehatártábla.
Ebben a decemberi időjárásban nem volt valami kellemes félig átázott lábbeliben mászkálni, emiatt sem figyeltem eléggé. A tábla szerint a közelben egy benzinkút, és ott van mellette a zalabéri állomás épülete. De annyira nem figyeltem, hogy kimaradt a megtekintések közül.
Nem is erőltettem a továbbiakat, majd holnap visszatérek.
Hogy is volt jövet-menet? Kisbér-Győr az első busszal, ott közel egy óra várakozás, majd Győr-Celldömölk személyvonat, ott kis várakozás, aztán a zalaegerszegi személlyel érkezés ide. Visszaút hasonlóan. Viszont, míg reggel a celli járat egy háromkocsis Csörgős szerelvény volt, visszaúton egy mellékkel ellátott Bz volt csak. De legalább jó sokan voltak rajta.
Az Aiseesoft egy opciója szépen kiszedte a búgást az utómunka videóból.
