A hűtőmágnest először Tatán akartunk venni, de aztán megfeledkeztünk róla. A cseszneki út után viszont elkezdtük beszerezni onnan is, ahol már jártunk. Ezt a posztot is jó nagy késéssel írom, de ez volt az első alkalom, hogy diktafont használtam útközben, így talán félév késés után is pontosan vissza tudom idézni az utat.

Jártunk már sokfelé, sokféle módon. Busszal, vonattal, kerékpárral, közúton, vasúton, néha még földúton is. De az, hogy túraútvonal, olyan még nem volt, annak ellenére, hogy lakhelyemtől nem messze halad az Alföldi Kéktúra egy vonala.

Itt az ősz. „Bizony már hosszabbak a hűvös éjszakák” és hamarabb bámul ránk a Hold. Ha valahova még el akarunk jutni, akkor minél hamarabb kell, amíg be nem köszönt a hideg, borongós, ködös idő. Nincs apelláta, be kell fejezni a 13-as vonal túráját. A trilógia előző darabjai:
http://nevtelenutazo.blog.hu/2016/12/18/2016_07_18_odusszeia_a_13-as_menten
http://nevtelenutazo.blog.hu/2017/01/30/2016_09_03_tehermentesites_a_13-ason