Reggel túl voltunk az ünnepi árukiadáson. Utána szokás szerint beugrottunk egy-két bambira. Kicsit több lett belőle. Este már nem kellett berúgni, csak szinten tartani. Aztán hajnalban megint. 24 óra alatt háromszor megszédülni? Ezt sem teszem ki a dicsőségfalamra. Reggel egy gyors zuhany és egy kis kaja rendbe tett. Közel másfél órám volt kimenni a buszhoz, mégis futni kellett a végén. Még jó, hogy az Agrár ilyen közel van.
Nem voltak sokan a buszon. Tágas, talán Borsod Volán busz volt, úgyhogy hátul szépen elterültem, elővettem a mp3 lejátszót. Először Omega, aztán Miskolc határától Edda. A miskolci buszvégállomás, a Búza tér előtti megállóban leszálltam, hátha kicsit rövidebb az út. Szép, napsütéses idő van, reméljük, marad is. Itt a sétálóutca, a városházától és a Plázától nem messze. A galambok miatt külön jó ez a kép, „látja szállni a madarakat”.
Itt pedig úgy-ahogy látszanak a villamospálya feletti díszítések. Debrecenben is hasonló a helyzet.
Hajnal a város felett. Vagy inkább reggel. A napfény fele kell menni a Tiszaira.
„Amíg él, el nem felejti, hogy a múltat ki nem tépheti szívéből.” Ez a park sem változott semmit az elmúlt három és fél évben, amióta először jártam/jártunk itt.
Ez két munkatársamnak ajánlom.
A felüljárótól már nincs messze a pályaudvar.
Itt nem nagyon látszik, de a háttérben jó pár Szili van összekapcsolva. A túloldalon nincs járda, így onnan nem tudtam fotózni.
A felüljáró közepén, előttem a vágányok a Gömöri pályaudvar fele vezetnek, onnan tovább Ózd illetve Tornanádaska felé. „de néha még a magasba vágysz, mint hulló kő zuhansz tovább.”
Ez pedig egy látkép a központ felé, a háttérben az a lakótelep, ahonnan isteni panoráma nyílik mindenfelé. „megállt, egyszer visszanézett”
Ott középen, az már a Tiszai. Nem is emlékeztem, hogy ennyire látszik. Vagy régebben fák takarták volna?
Update: a mai Váltó utca 1-nek megfelelő házhely látható középen. Az elmúlt 70 évben ott mindig is egy üres házhely állt. A II. világháborúban eltalálta az ott álló házat egy bomba, és az ő emlékükre nem épült ott újabb ház - a pincében az anyuka hiába szorította a három gyerekét… Köszönet az információért.
A felüljáró alján, na igazából ez az ózdi és/vagy tornanádaskai pálya. „hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább, időm kevés…”
Sikerült elkapni egy Gigantot.
A Tiszai pályaudvar, ünnepi díszben. Állítólag anno a debreceni Nagyállomás is ilyesmi külsővel bírt. A háború utáni újjáépítéskor kapta jelenlegi, nem éppen tetszetős külsejét. Kár.
A Tiszaival szemben a villamos végállomás, akárcsak nálunk.
Itt is ki van díszítve minden.
Sok más képen azért vágok ilyen hülye fejet, mert rohadt hideg volt.
Arra fogunk menni.
Az újhelyi vonat, annak jeleként, hogy már itt sem sztrájkolnak. A sztrájk alatt nem volt vonatközlekedés.
Nem volt szerencsém a Rákóczi IC-vel, 15 percet késett. Habár IC, nemzetközi forgalomban nem kell rá helyjegy. Itt sem szeretnek nagyobb pénzből visszaadni. Két év alatt kb. 300-al lett drágább a jegy. Vagy 1 euróval. A vonatot itt nem fotóztam le, hanem egy videót készítettem róla:
Ha már nemzetközi jegy, Rákóczi IC, akkor 99%-ban kitalálható, hogy hova indultam megint. De amíg odaérünk, még van pár látnivaló. Mint például ez a szélmalom, Onga és Felsőzsolca között, amit elég nehéz volt lekapni, mivel az ablakot nem lehet lehúzni. Ezúttal sikerült szélmalmot fotózni, nem úgy, mint Sopronban.
Félúton a cél fele. 2004 februárjában voltam itt, ugyanis egy katonatársam itt lakik, ha jól tudom, még mindig.
A határállomás, Hidasnémeti, ahol annak idején még vizitelték a személyit, de gondolom Nové Mesto után itt sincs már semmi.
Ez pedig már tényleg a határ. Tornyosnémeti és Milhost’ között. „a réten túl már vár egy másik ország.”
Szép, napos idő van. És majdnem a cél előtt ezt látom. Jókora felleg, köd. Ezt megszívtam volna? Nagyon úgy tűnik.
Az IC, elég igényes egy szerelvény.
Ez pedig a Gorilla, amely a Keletitől eddig húzta. De meddig is?
Igen, majdnem két év után ismét itt vagyok! 2007 júniusában terveztem, hogy eljövök ide, de akkor nem jött össze, aztán csak tolódott az egész. Az idén pedig esélytelen volt, mivel a Rákóczi egy órával hamarabb indult, mint eddig. Bár terveztem egy olyat, hogy egy nap Miskolcon leszek, másnap pedig Kassán, de vártam vele, hátha a 2009-es menetrend jobb lesz. És lett.
El is felejtettem mondani: egy ideje úgy terveztem, hogy amikor Kassára begördülök, akkor az Omegától szól majd a Lady of the summer night. Naná:
Ez a valami az állomás előtti parkban található.
Ez az út az állomástól egyenesen a Dómhoz vezet. Előttem egy felüljáró, ünnepi díszben.
A Dóm, ami szinte kötelező megnézendő, akárhányszor járok ide. Gyakorlatilag nálam ez a város jelképe. Fogalmam sincs, hogy mit hirdet rajta a tábla. Azt sajnálom, hogy csak egyszer voltam benne, még legelső alkalommal.
A Dómmal szemben a zenélő szökőkút, ami ugyan most nem üzemel, de még így is látványos.
Na itt tényleg kell egy „szelfi”.
Kicsit arrébb, azt hiszem, ez egy színház. A környék amúgy sétálóutcának van kialakítva, és Debrecennel ellentétben, itt nem járnak villamosok, habár a pálya ki van alakítva. Felsővezeték már nincs.
Egy jó nagy ugrással a Hernád folyó fele, még mindig ismerem az utat. Ez még nem az, hanem előtte valami duzzasztógátas izé.
Ez viszont már az. Vízeséssel együtt. Megjegyzem, hogy amíg átmentem a hídon, volt némi tériszonyom.
Innen kissé fentebb a helyi Tesco, gondolom, itt is zárva.
Ez egy kis patak, nem messze a Hernádtól. Jó kis környéknek tűnik.
A hideg ekkora megtette a hatását, eléggé gondolkoztam, hogy indulok hazafele. Annyira hideg volt, hogy a hídnál a víz már kezdett befagyni. Amint erre jártam, gondoltam, a Dimarsonon keresek valami helyi rádióadót. Miskolcon csak kettő jött be, a Sláger és a Juventus. Itt talán csak nem azok szólnak. És nem, valami Radio Melodija vagy hasonló szólt. De nem sokáig, mert az aksi lemerült. Ironikus volt, hogy előtte viszont egy ABBA számot még végig tudtam hallgatni. The winner takes it all. Mintha csak egy üzenet lett volna a távolból.
Ez itt egy Jumbo.
Olyan nagyon siettem a Dómhoz, hogy fel sem tűnt előtte egy épület. Mátyás király temploma. Még szerencse, hogy másik úton jöttem visszafele.
Ha már megérkezéskor nem tudtam lekapni, akkor most álljon itt a buszpályaudvarról egy látkép. Nemcsak kívül, de belül is nagyon igényesen van megcsinálva, nem is láttam sehol hasonlót.
Az állomás, ami egyáltalán nem olyan csili-vili. Az állomásban megnéztem a menetrendet, mert az Elvira szerint délután háromkor nincs vonat. Lehetetlen. Mindig is volt. Most is van egy Füzesabonyba. Még csak dél. Ilyenkor rossz kialvatlanul menni akárhova is, mert nem tudod élvezni az egész barangolást.
Úgy látszik, a távolsági buszok jobbak, mint a helyiek. Valószínűleg külön cég.
A pályaudvartól nem messze lévő kollégium.
Ez csak egy lakótelep valahol a déli részen. De valamiért lefotóztam.
Astoria: de itt nincs metró.
Itt egy kicsit elkezdtem aggódni, merre járhatok. Visszafele ugyan el tudtam volna menni az állomásra, de a Lokomotiv stadiont akartam megkeresni. Valahol erre lehet. És ez is egy olyan látkép, amit Miskolcon is látni.
Itt majdnem megörültem, hogy jó helyen vagyok.
Hogy két éve innen jutottam ki nagy nehezen a Porsche Kosice-hez. De nem, ez nem az a hely. Támpont: itt a korcsolyapálya a közelben. A továbbiakban nem fotóztam egy ideig, mert egyre jobban idegesített, hogy eltévedtem. A Loko stadiont nem találtam meg, pedig segítség, hogy villamos is jár arrafele, abból meg nincs túl sok a városban. Sőt, még a reptér felé vezető útra is rábukkantam, de már idő nem volt, hogy kimenjek oda. Végül megtaláltam azt az üzletközpontot, ahol már egyenesbe kerültem annak idején, amire először azt hittem, hogy az, ami a fenti képen van. (értelmes mondat) Biztos, ami biztos alapon egy helybelitől próbáltam segítséget kérni. Hátha megérti, hogy „zselezsnyicá stanyicá”-t keresem. Útbaigazított nagyjából, majd feltűnt előttem a Dóm tornya, és akkor már sejtettem, merre kell menni. Nem tudom, de egy órán belül vagy három klinikát is láttam. Úgy tippelem, valahol a déli területen jártam.
A Dóm mellett található épület.
Innen már egyenesen az állomásra mentem, mert 10 percem maradt még indulásig. Még jó, hogy délben nem tudtam mit kezdeni a sok időmmel. Most meg lett oldva a probléma. Ha majd visszajövök, Loko stadion, reptér, és még sok minden, amit nem láttam.
Arra nem volt idő, hogy a Predmestie Erzsébetváros megállóhoz kimenjek, a vonatból meg nem tudtam lekapni. Ez az utolsó pillantás a városra, és nem hiszem el, hogy most süt ki a nap.
Arrébb pedig még derültebb az idő.
A vonaton visszafele nem mertem aludni, nem akartam Füzesabonyban felkelni. Úgy néz ki, hogy másfél órám van a busz indulásáig a wap szerint. Ha a negyed hetes vonattal jöttem volna, akkor nem lett volna időm lekapni a Tiszait és környékét, így viszont van. Így néz ki kivilágítva.
A sétálóutca:
Plaza, ahol szinte semmi nem volt nyitva. De legalább nincs hideg bent.
Két kép a Búza téri buszpályaudvarról.
Visszafele Hajdú Volános busszal mentünk, ami a reggelihez képest rohadt kényelmetlen volt. Egy utolsó pillantás Miskolcra:
Semmi sem látszik. Az út este kilenckor ért véget, amikor az Agrár előtt lerakott a busz:
Legközelebb okosabban kell megtervezni ezt a túrát. De majd csak, ha jó idő lesz. Visszatérek:
Zárszóként, amitől még nekem is majdnem "gyerekcióm" lett: a Loko a Tescotól nem messze, kb. másfél km-re van/lett volna nyugatra. A reptértől nem messze van a Lunik IX, a helyi cigánygyűjtő. Az egész egy kisebb lakótelep, ami teljesen le van rohadva, minden szinten életveszélyes. Olyan nagyon nem is voltam tőle messze.
