Eljött az utolsó nap.

Néhány kép a szállásról. Itt is gondoltak a kisgyerekesekre, van egy kisebb játszótér nekik, valamint kinti bográcsozási lehetőség is van. 

Ez igencsak a régi iskola lehetett, itt van a római katolikus templomnál a buszforduló.

Ez egy régi kúria, egy holland illető vette meg pár éve és újította fel.

Régi bolt és kocsma, a hat évvel ezelőtti googlemapon még kint van a cégér, de már akkor is zárva lehetett.

Elértünk a határhoz, ami itt az Ipoly folyó. Az itt lévő Katalin hidat 2011-ben építették újra. Erről némi információ egy balassagyarmati weboldalról.

Itt volt régen valami épület, amit a hídépítéskor bontottak el.

A lassan összedőlő Nógrád-Pöstényi hengermalom.

Szó se róla, kurva hideg van. Elérkeztünk Szécsénykovácsi-Petőhöz. Ez egy alig pár tucatnyi lakossal rendelkező külterület.

Hamar el lehet érni a másik végét, visszafordulás után. Jobbra nem sok minden van, balra Losoncra lehet eljutni, de az még jóval odébb van. Egyenesen pedig Pösténypuszta után Szécsényre.

Eljött a tulajdonos értünk, rendeztük a piszkos anyagiakat, aztán bevitt minket a központba. A háttérben a Ferences templom és kolostor látható.

Ez az evangélikus templom.

Ez pedig a Forgách-kastély, melynek belsejében található a Kubinyi Ferenc Múzeum.

Szerettünk volna a múzeumba bemenni, de már nem lett volna idő megnézni normálisan. A Nosztalgia múzeum pedig nyitva sem volt.

A régi vár maradványai néhol láthatóak.

Bársony vendéglő, II. Rákóczi Ferenc iskola, egy Wesselényi-lakótelep szintű társasház a Rákóczi úton.

A Szent Erzsébet téren Trianoni emlékmű, Magyar és szovjet katonák hősi emlékműve, mezőgazdasági szakképző és a névadó Szent Erzsébet szobra.

Rákóczi szobor a Palóc áruház előtt.

Még egy utolsó pillantás a Tűztoronyra és a Hivatalra, aztán indulás. Bár felmerült, hogy vonattal menjünk, de itt is egy vicc a közlekedés Balassagyarmat és Ipolytarnóc között. Balassagyarmat megtekintése szintén elmarad ma.

Újpestig mentünk, ami nem baj, megyünk metróval tovább.

Egyúttal megnéztük a felújított újpesti megállót. Angyalföld, aztán Aquincum felé tekintve.

Még Desirok járnak, de már csak pár hónapig.

Metróval mentünk… volna, ha nem lenne teljes felújítás. A metrópótlót megkeresni nem volt egyszerű. Végül eljutottunk a Keletibe.

Ahogy elindultuk a szombathelyi gyorssal, akkor kapcsoltam, hogy Fradin is áthaladunk.

Komáromban szálltunk át a hazai járatra.

Összegzésként: nem a legszerencsésebb időben mentünk, bár az jó volt, hogy csak ketten voltunk a szállón, de sok minden zárva volt, így ha jó időben nagyon nem lesz hova menni, akkor a fenti helyszíneket lehet ismételni.