Miközben még mindig napi két vonat jár az 5-ös vonalon, valahogy annak bejárása folyamatosan tolódik, miközben a 13-ason már rég túl vagyok. Az első felvonás után a második, és egy köztes. Bár folyamatosan ott volt, hogy ’na, most már nekivágok’, de azóta sem történt semmi.
Eredetileg ez nem is volt betervezve, csak történt némi malőr, ezen egy kicsit felhúztam magam, és így adtam ki a gőzt, hogy útnak indultam. A körforgalomnál lévő dekoráció.
Kisbér után Bakonysárkány felé indultam, a kellemes őszi időben.
Hogy ne legyen hiányérzet, a bakonysárkányi állomás. Visszanézve a két évvel ezelőtti képet, nem változott semmit.
Fejér megye bejáratánál kint van a mercijel. Jól van.
Felsődobos egy zsákfalu rögtön a megyehatár után, egy egyutcás település.
Visszatérve a 81-esre feltűnően simán ment a kerékpár.
Ezen a földúton kellett bemenni egy kicsit. Bár a talaj nem volt rossz állagú állapotban, de elég gödrös volt az út, vigyázni kellett.
Eljutottunk Sövénykút megállóra, ami már több évtizede megszűnt. A pontos helyről nem volt információ, de apránként össze lehetett rakni. Egyrészt sok helyen úgy halad a vágány, hogy a töltés meg van magasítva, itt viszont egy szintben vannak. Másrészt alapszabály, ha ilyen elveszett megállókat keresünk, hogy a közútról legyen odavezető földút, a sín és a földút kereszteződésében kell keresni. Harmadrészt, a megálló félúton van Bakonysárkány és Mór között, és itt még annyira ki van szélesítve a terep, hogy simán lehetett itt akár egy épület is. Bakonysárkány, aztán Mór felé tekintünk.
Mórhoz közeledve egyre több gyárat látni a főút mellett.
Miután bementem az Aldiba, az állomáshoz vezetett az utam. Sövénykút, aztán Csókakő felé tekintve.
Mór állomása, valaha itt is nagyobb élet lehetett. Amint ott szusszantam az egyik padon, füles bedugva, a telefont nyomkodva egyszer csak riadtan tekintettem fel, mert éppen akkor haladt el egy Szergej Fehérvár felé.
A 81-es feletti felüljáró.
A nagy tömeg láttán ugrott be, hogy most vannak a Móri bornapok.
Az egykori Láncos-kastély, ami jelenleg a Városháza.
Vele szemben a Szent István tér a névadó szobrával.
Sárkányölő Szent György kút, II. világháborús emlékmű.
Az ÁNTSZ épülete, előtte az I. világháborús emlékmű, de a tömeg miatt nem tudtam átmenni.
Ott pedig megállt a majorett, és még haladni sem lehet, azon kívül itt majdnem mindenki bort iszogat, miközben én keróval vagyok, b*ssza meg. Annyira nem vagyok nagy boros, a múltkori villányi bor után nem is leszek.
Visszatértem a tér másik végére némi kerülgetés után, az ott az Erste bank. Na és? Hopsz, a sorok írásakor derült ki, hogy eltévedtem egy kicsit. Erről majd később.
A Szent Kereszt templom, ami egy fentebbi képen is látszott már.
Itt, a Dózsa György úti lakótelepen, ahol most a Spar van, ott volt korábban a móri Erste bank, ahol 2002. május 9.-én nyolc embert végeztek ki. Az ő emlékükre készült ez az emlékmű, a nyolc nyilás a nyolc halálos áldozatot szimbolizálja.
Valaha erre haladt Mórról Pusztavám felé a vasút. Az elmúlt években az út aszfaltozásakor egyszerűen kivették a síneket az átjáróban. Ide sem volt egyszerű a fúvóstársulat miatt átjutni.
Buszállomás, ahova nem minden fehérvári busz tér be.
Mellette a Wekerle Sándor Szabadidő Központ.
Mivel nem szerettem volna tovább haladni a 81-esen, ezért a kertek alatt terveztem, hogy átmegyek Csókakőre.
De a googlemap megvezetett, egy helyen, ahol balra kellett volna fordulni, drótkerítés volt, úgyhogy lementem a térképről, míg végül feltűnt a főút a távolban.
A földút aztán visszavitt egy jó darabon, mire ki tudtam menni a főútra. Arról nem beszélve, hogy most látom, egy másik út egy kicsit fentebb aszfaltozott, és átvisz Csókakőre. A főútra kiérve alig tudta balra kikanyarodni, annyi autó jött. Bodajk felé haladva az első leágazás.
Itt található Csókakő megálló. A peronról Mór, majd Bodajk felé tekintve.
Itt pedig nagyon kellett már igyekezni, mert az esti vonatot el akartam csípni. Bodajk állomáson alig tudtam képet készíteni, annyira sötét volt.
A fények sem segítettek.
Végül időben megérkeztünk Kisbérre.
