2021 végére két kunsági vonalbejáró is be volt tervezve. Ebből az egyik tavaly év végén össze is jött. A másiknak most jött el az ideje, kicsivel több, mint 50 évvel a megszüntetés után. A kép forrása, ahol egy jó kis cikk is van.
Meg kell hagyni, változékony egy időjárás van mostanság. Az előző napi indulás során annyiban jól jártunk, hogy csak a Kisbér-Mór szakaszon esett folyamatosan, utána csak néha kellett ablaktörlőt kapcsolni. Viszont a Hajdúságban még tényleg voltak hófoltok. Másnap sem volt jobb idő, míg elgurultam Kisújszállásig. A vasútállomásnál parkoltam, a másik oldalon azok a buszmegállók, ahonnan tavaly mentem Túrkevére.
Szintén az állomásnál található a Porcsalmi Lajos sporttelep, vele szemben a Szent Erzsébet liget.
Azon áthaladva eljutunk a Kumánia strandhoz.
A buszállomásnál a Nagykun Klub.
Szent István szobra mögöt a Süsü játszótér.
Zenepavilon, világháborús emlékművek, Városháza, Móricz Zsigmond szobor, Trianon emlékmű, Arany János Városi Könyvtár.
A Vigadó előtt a fagylaltárus Bagaméri szobra. Bár a nevet országosan ismerik, de Bagamér települést inkább csak Hajdú-Bihar megyében ismerik.
A református templomnál a Kálvin parkban egy Kossuth Lajos és egy Kun madonna szobor.
A piac mellett lévő Coopban sikerült beszerezni azt, amit a debreceni Tescoban nem – mondjuk ott nem is erőltettem, mert olyan tömeg volt Nagypéntek után és Húsvét előtt.
A közelben pedig Pom Pom szobra.
Még egy kicsit sétálva víztorony, Városszéli csárda.
Ez pedig a Csukás István emlékfal. Mint kiderült, az író itt született, ezért van annyi hozzá köthető dolog, név a településen.
A Néprajzi Múzeum, a nem-tudom-miért-fotózott-Dohánybolt, a római katolikus templom és a Kisújszállás felirat után visszaérkezünk a vasútállomásra.
Hála az átépítésnek, az állomás épületét innen nem lehet rendesen látni, ahhoz egy drón kellene.
A 100-as vonalon a következő hely Turgony volt, most már Fegyvernek-Örményes a Nyugati pályaudvar felé. Jobbra kiágazik a 102-es vonal, mely Kál-Kápolnáig tart, itt a következő hely Kenderes.
A másik irányban már nem következik Karcagi puszta, csak Karcag Nyíregyháza felé haladva. És ezzel nincs vége. Volt itt egy kisvasút is, ami Túrkevéig tartott. Mivel itt nincs peron, ezért üzemi terület, ezért nem nagyon várakoztam itt. Kerestem egy raktárépületet, ami még megvan Szolnok irányába. Más épületek keresésére nem volt idő.
A jobb szélen a Dévaványa felé vezető egykor vasút utolsó szakasza. Úgy 10 éve még kint volt egy piros tárcsa az átjáró mellett, azóta rendbe hozták, talán kihúzóvágányként használják.
Itt még a 100-as mellett vagyunk, Kisújszállás felé nézünk. A földúton hamar el lehet jutni a vágányok végén lévő földkúphoz.
A másik irányba is járható gyalogosan a pálya. Felmerült, hogy itt elindulok, aztán majd visszabuszozok a közút mellől, de se járat, se idő nem volt rá.
A közelben lévő úton indultam tovább, ami egy idő után nagyon kátyús lett. Aztán kiértem arra az útra, ami kivisz a 4-es főútra. A töltés talán itt keresztezte ezt az utat. Aztán a Téglagyár mellett ment tovább.
Vagy mégsem. Egy kicsit odébb volt a pálya, és a gyár bal oldalán ment tovább. A két hely között pár méter a távolság.
A bal oldalon a közút, szemben a pálya helye, amint keresztezi a Kakat-eret (ezt a nevet). Hídnak persze már nyoma sincs. A pálya pedig igen, azon a sáros út helyén volt.
Megérkeztünk jókora kátyukat kerülve. Volt egy videó arról, hogy ezen a részen tele van az út lassú jelekkel. Igen, nem árt betartani, főleg, hogy a héten volt a műszaki vizsga. Szóval az úton haladva forduljon balra a szemben lévő útra, majd az úti cél a bal oldalon volt. Ez pedig Márialaka megállóhely. A balra lévő út helyén volt a vasút.
Kisújszállás, majd Mirhó felé.
A fentrol.hu –ról leszedett képek 1963-ból és 1979-ből.
A zord idő ellenére jó néhány pecást láttam a környéken.
A következő pont a hat… a megyehat… a vármegyehatáron található.
Megérkezés hasonlóan, balra, majd balra. Márialaka, majd Kenderessziget felé tekintve.
Mirhó itt állt, ahol most ez az objektum. Korábban itt egy szeméttelep volt.
1962-ben és 1979-ben. Mindkét helynek volt felvételi épülete.
Nem így a következő páciensnek. Mirhó, majd Pusztaecseg felé tekintve.
Kenderessziget (táblás?) megállóhely a Gazdaság bejáratánál volt állítólag. Erről még műholdas képet sem találtam. Még valami, a vármegyehatártól lényegesen jobb az út állapota.
Megérkeztünk Ecsegfalvára. Jobb oldalon a pálya helye.
Erre vitt tovább az út Pusztaecsegre. Az őrháznál vagyunk, ami a falu szélén található.
Itt volt a híd a Hortobágy-Berettyó felett. 2007-ben bontották el.
Akkor egy kis falunéző. Polgármesteri Hivatal, posta, II. világháborús emlékmű, Művelődési ház, székelykapu, katolikus templom, 1848-49-es emlékmű.
És ennyi. Az állomás, mert ezen a szakaszon csak itt volt. Élőállatrakodó.
Itt volt egy épület.
A rakodó és a raktár épülete még megvan.
Az egykori állomás épülete. 1951-ig Pusztaecseg volt a neve, aztán Ecsegfalva mintegy 20 évig. Az épületet jelentősen átalakították, legutóbb étterem volt benne, de ez is megszűnt.
Ahol a legnagyobb a dzsumbuj, ott lehetett egyenesen bejutni a felvételi épületbe. Kenderessziget, majd Réhely felé tekintve. Kerestem még őrházi épületeket a dévai végen, de nem találtam. Vagy elbontották, vagy átalakították, vagy vakegér vagyok.
A háromvágányos állomás 1961-ben.
Az volt a terv, hogy Ecsegfalván meg sem állok, elmegyek Dévaványáig, onnan visszabuszozás Ecsegfalvára, és gyalog vissza. De nem volt rá idő. Az utolsó pont sem volt egyszerű, mert a közútról le kellett mennem, ott nem tudtam parkolni. Az út viszont jó sáros volt, kérdéses volt, hogy egyszerűen kijutok-e onnan. Pusztaecseg, majd Dévaványa felé tekintve.
Itt a Túzokrezervátum-kilátó helyén volt Réhely megállóhely.
A kilátóból letekintve.
1961-ben még megvolt a felvételi épület, 1982-ben már csak az alapjai látszanak.
Megérkeztünk a végére, Dévaványa állomás. Réhely, majd Gyoma/Vésztő felé tekintve.
Ezt az épületet is nagyon átalakították. Nem egyszerű a helyzet. A jelenlegi 127-es olyan, hogy a 120-as vonalból ágazik ki Gyománál. Onnan jön eddig, majd ment tovább Kisújszállás felé. De ez a lehetőség már nincs meg. Egy Y-nal tud csak tovább menni Vésztő felé. Vésztő után még megy a pálya tovább forgalom nélkül Körösnagyharsányig, onnan fel van szedve a pálya Nagyvárad felé. A határ után viszont megvan. Rengeteg hely van a 127-es még üzemelő részén, ami megszűnt – úgy értem, megszűnt megálló(-rakodó)helyek.
Az élőállatrakodó és a váltókezelő hely (az a távolban van).
Raktár és rakodó.
Ez talán váltókezelő, sorompókezelőhely volt, vagy csak szolgálati lakás.
Itt a pálya vége. A távolban valahol még van egy őrház, de azt nem találtam-kerestem.
1961-ben.
A Városháza előtt parkoltam.
Református templom, háborús emlékmű, 1956.
Művészetek háza, Helytörténeti gyűjtemény.
Ványai Ambrus.
És hogy ez is meglegyen. Nem erre terveztem a menetet haza, de így alakult. Debreceni forgalom ide vagy oda, de sötétben nem ajánlott Fancsika felé menni a szűk úton.
