Komáromban kétszer jártunk eddig. Az első, csak a várost érintő útról itt, a második, amikor az északi részre is átmentünk, itt. Többször is voltunk itt úgy, hogy nem készült képes beszámoló – ugyan minek arról, hogy a kerékpár szervizben voltunk. De időközben akadt egy-két apróság, amik gyűltek, és nyár elején egy hiányosságot bepótolva újra eljöttünk ide.

Nem mindenhova tudunk úgy elmenni, hogy még aznap vissza is térjünk. Van, ahova nem is érdemes több napra elmenni (ennek azért nem árt utána nézni). Ilyenkor némi csellel, haza- vagy visszautazás során lehet eljutni.

Ahhoz képest, hogy a belvárosban voltunk, viszonylagos csendben telt el a szombat éjszaka. Viszonylagos, mert ehhez a hodályhoz nem volt elég kulcs, az ajtónak csak az egyik oldalán volt kilincs. Emiatt egy-két ökör, amikor kiment, nyitva hagyta az ajtót, majd visszatéréskor szintén. A recepciós picsa elvolt a haverjaival, bár éjfél körül végre elkussoltak. Reggel az is kiderült, hogy a szobában volt két rizsevő, akik nem zavartatták magukat, és már kora reggel csörömpöltek. Volt egy külföldi középkorú nőszemély, aki szintén nyugodtan zajolt. A maradék két leányzóra nem adtam volna semmit, mégis ők voltak a legcsendesebbek. Habár egy idő után már majdnem anyázott – velem egyetértésben. A látszat csalt.

Az eddigi megkésett vonalvezetést megszakítva ezt most rakom ki, mert tavasszal értelme nem lenne. A tavalyi győri kivilágítás megtekintése után ismét szétnéztünk.

Amikor 2015 őszén Kisbéren a Mini-Magyarország makett parkban jártunk, akkor még alig néhány épület volt ismerős. Az elmúlt 11 hónap alatt eljutottunk több helyre is. Nemrég újra elmentem ebbe a parkba, és megnéztem, hogy mi az ismerős a 45 makett közül. 13-ig jutottam. A hiányzókat is szeretném felkeresni. Ez egy lehetőség arra, hogy merre induljunk el.

Kissé rendhagyóan indult a mai túra. Nem szoktunk éjszakás műszak után reggel elindulni, munka után egyből szintén nem. Most mégis így kellett tenni, bár nem a klasszikus értelemben vett túra volt a mai. Eredetileg szabadnaposak lettünk volna pénteken, aztán megkértek minket, hogy kettőig legyünk bent, úgyis délután akarunk indulni. Hát rendben, idő végül is volt.

Egy kis előreszervezéssel elkerülhető lett volna, hogy a két éjszakát ne két külön szállón kelljen eltölteni. De ez legyen a legnagyobb gond.

Pár hete nem valósult meg az esztergomi körutazás, és egy hete a naptárra ránézve találtam egy olyan programot, amiért érdemes volt Esztergomban eltölteni a húsvétot. Mindössze egyszer jártam itt, amikor a volt párommal az Aquaszigetet próbáltuk ki.

A második nap egy újabb lehetetlen vállalkozásra, hogy Debrecent bemutassam. Ezúttal hanyagolnám a szobrokat, hogy ne legyen hamis idea, se képlopás.

Csak azért nem volt teljesen szemétrevaló a tegnapi győri éjszakázás, mert terveztük, hogy Pozsonyba is elutazunk egyszer. Ehhez pedig kellett egy győri szállás.