Csak éppen fordított irányban. Két évvel ezelőtt, amikor otthon jártunk, akkor bizonyosodott be, hogy a keleti/déli végeket sem kellene hanyagolni, mert ott is találni megfelelő alapanyagot. Ezt a mai túrát tavaly év végére terveztem, de aztán csúszott az egész, most itt az idő.

Ahol az egész elkezdődött. Immáron 10 éve (+2 hete), hogy megismertem a vonalbejárást, annak szépségeit és nehézségeit (és messze nem vagyok a profi kategóriában!).

dMiután Izsákon befejeztem a 152-es vonalbejárót, egy újabb vonalnak indultam neki, bár a mai napra más teendő is akad. Mivel csak pár órám van az egészre, ezért rövid vonalat választottam, ami nem más, mint az egykori Solt-Dunaföldvár vasútvonal (a kép az 1941-es katonai térképről származik).

Második fordulóban nem sikerült a 152-es vonal Köncsög után lévő részét bejárni, csak egy kis részét. Egy héttel később remélhetőleg sikerül végigmenni.

 A 152-es vonal első részének bejárása során Korhánköztől Köncsögig jutottunk. Most a tervek szerint a vonal másik fele következik.

A 105-ös vasútvonal bejárása egy régóta tervezett projekt. Két évvel ezelőtt próbálkoztam vele, de nem sokra jutottam. Azóta érkezett némi technikai erősítés, és egy újabb célpontkeresési lehetőség.

Úgy két hete volt betervezve ezen vonalbejárás, de akkor csak a tömegközlekedésre voltam hagyatkozva egyrészt, másrészt pedig program is volt estére. Ezért két hetet csúszott a túra – és kellett hozzá az is, hogy ismét a környéken legyek.

z egykori 152-es, Fülöpszállás-Kecskemét vasútvonal… Szerettem volna utazni rajta 2003 őszén, akkor volt a legnagyobb esély rá, de végül a sok átszállás miatt kimaradt. Aztán 2007 márciusában megszűnt a forgalom rajta, nem is foglalkoztam vele, mivel Debrecentől igen messze volt. Amikor tavaly a Kunsági vasúttúrán Fülöpszálláson áthaladtunk, akkor már el volt döntve, hogy ide is el kell jönni. Ezt pedig segítette nemrégiben a Kerekegyháza-Hetényegyháza túra is. A kép a Wikipédiáról származik, bár jól jelzi, ahogy a forgalmas M5-ös magasodik a megszűnt vasútvonal felett.

A rövid, megszűnt szárnyvonalak bejárása kicsit kellemesebb helyzet, mint a hosszabb vonalaké, mert nagyobb valószínűséggel bejárható egy nap alatt, mint a többi. A gondot az okozhatja, ha nem a közelben található.

Az egykori 143-as számú vonal Kerekegyháza és Hetényegyháza (Kisnyír) között létezett. Mindössze 8,3 km hosszú volt, három megálló volt közben és még 70 évet sem élt meg (csak majdnem). Ezt a vonalat szerettem volna megnézni az elmúlt két évben, de mindig tolódott. Igazából most sem jobb a helyzet, az elszabadult benzinárak (és a technika hiánya) miatt. (talált képek)

 Vonalbejárás? Persze, ha van rá idő és lehetőség – és elég háttéranyag. Kisvasúti vonalbejárás? Hát, az már nem annyira. Miért? Sokkal kevesebb információt lehet szerezni róla, és még annyi nyom sem marad, mint a nagyvasútnál.