A tegnap folyamán nagyjából bejártuk Esztergomot. Mivel nem szerettem volna utazótáskával még órákig járkálni a városban, ezért úgy döntöttünk, hogy a reggeli vonattal indulunk vissza. Háztól házig járattal az első Esztergom – Székesfehérvár járattal. Így terveztük. Aztán már a szállón kiderült, hogy nem jár ez a vonat, mert útközben lerobbant a közelben. Maradt az a lehetőség, hogy visszamegyünk a Dezsővel Budapestig, onnan meg majd valahogy.

A második nap egy újabb lehetetlen vállalkozásra, hogy Debrecent bemutassam. Ezúttal hanyagolnám a szobrokat, hogy ne legyen hamis idea, se képlopás.

Újév napja, kellemes, napos idő, tegnap megvoltunk az átköltözéssel, a szilveszter már törvénysértően józanul telt el. Mivel hála a vezetőségnek, ma este sem kell menni, csak holnap este, ma van idő kerékpározni, ezzel a 2017-es évet megnyitni. A tervek szerint a tavaly elmaradt Mocsa, Kocs, esetleg Szákszend irányába lenne a menet. Vonattal mennék Komáromig, aztán tekerni tovább. Az Elvira szerint elindult a vonat Székesfehérvár felől. Én pedig elindulok az állomásra.

Két hónap múlva ismét Miskolc, de volt egy rossz érzésem, hogy nem fog simán menni. Nem is ment, már a Búza téren telefonáltak, hogy délután fáradjak be melózni. Kösz.

2005 nyarán voltam utoljára kerótúrán. Azóta semmi. De időközben az esélyek megnőttek, lévén:

2003 augusztusban voltam először és utoljára a BKV-n napijeggyel. Ez is csak egy hirtelen ötlet volt. Furcsa, hogy egyetlen képet sem csináltam azalatt a kb. 6 alkalom alatt, amíg ott voltam.

Ismét Budapest, majd onnan Martonvásár, ezúttal egyedül. Jól elnavigáltam a településen egy-két rossz lekanyarodás után. Csak azt nem értem, mit talált olyan viccesnek a két csitri a parkban. Visszafele volt szerencsém kipróbálni a Combinót.

És mindig szól az ABBA....

Ide már annál kevésbé, ha csak nem akartam, hogy néhány önjelölt fogyatékos bevándorló ezért is basztasson! Utólag visszanézve nem sok értelme volt az útnak. A városból nem sok mindent láttam. A Neoton rész-diszkográfiáját pedig máshol is meg lehet hallgatni, olyan helyen, ahol nem akarnak majd zaklatásért feljelenteni.

Amikor albérletbe költöztem, abban bíztam, hogy még inkább megnyílnak a lehetőségek. Nem indult ez olyan egyszerűen.

Eljött az idő, hogy jegyet kell vennem, és a 100% kedvezmény leesett 67.5%-ra. Március 17: ez lett volna a nap, amikor Budapestre mentem volna. De családi okok miatt (igen, 100 évente nálam is van ilyen) egy napot csúszott az út. Így szombaton mentem. Úgy terveztem, hogy piálok is egyet (ehhez minek kell ilyen messze menni?), de aztán letettem róla. Nem valami jó időt fogtam ki, úgy nézett ki egész nap, mintha esni akarna.

Kelenföldön voltam, amikor egy elég őrült ötlet hatására felhívtam egy ismerősöm. Nem sokkal később már Székesfehérvár fele tartottam. Nem volt semmi rendkívüli abban a találkozóban és mégis, kiderült, hogy mindig van tovább. Az illetőnek pedig mindig hálás leszek ezért.