Ez az út kicsit nehezen jött össze. Az újpesti út után sem tanultam, így ez az utazás kétszer el lett halasztva.

Eredetileg az 5:30-as vonattal terveztem az indulást, de nem jött össze. Akkor maradt a 7:30. Az albérlet a város másik végén van. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ezt szombat reggel kellett lebonyolítani, ilyenkor jóval ritkábban járnak a helyi járatok. Nekem ez azért kellemetlen, mert a szokásos négy busz közül csak egy jár ilyenkor. De most éppen elértem egy 28-ast. 7:10-kor a Nagyállomáson voltam. 7:30-kor a vonat még sehol.

Két hónap múlva ismét Miskolc, de volt egy rossz érzésem, hogy nem fog simán menni. Nem is ment, már a Búza téren telefonáltak, hogy délután fáradjak be melózni. Kösz.

2005 nyarán voltam utoljára kerótúrán. Azóta semmi. De időközben az esélyek megnőttek, lévén:

2003 augusztusban voltam először és utoljára a BKV-n napijeggyel. Ez is csak egy hirtelen ötlet volt. Furcsa, hogy egyetlen képet sem csináltam azalatt a kb. 6 alkalom alatt, amíg ott voltam.

Ismét Budapest, majd onnan Martonvásár, ezúttal egyedül. Jól elnavigáltam a településen egy-két rossz lekanyarodás után. Csak azt nem értem, mit talált olyan viccesnek a két csitri a parkban. Visszafele volt szerencsém kipróbálni a Combinót.

És mindig szól az ABBA....

Az állami ünnepet hol is lehet eltölteni a legjobban, ha nem egy másik országban. Úgyis van szabadidőm, akkor irány Kassa, de nem szeretnék megint szétfagyni és eltévedni. Nagyjából bejött a dolog, bár még nem igazán volt tavaszi idő. Ezúttal több időm volt valamennyivel, mert nem a 14:52-sel jöttem vissza, hanem a 17:00 Poprád IC-vel, ami akkor közlekedett utoljára. A Nagyállomáson 800-ért adtak volna helyjegyet, itt viszont 20 korona volt. Köszönet a kalauzhölgynek, hogy a pályaudvaron kisegített.

Ide már annál kevésbé, ha csak nem akartam, hogy néhány önjelölt fogyatékos bevándorló ezért is basztasson! Utólag visszanézve nem sok értelme volt az útnak. A városból nem sok mindent láttam. A Neoton rész-diszkográfiáját pedig máshol is meg lehet hallgatni, olyan helyen, ahol nem akarnak majd zaklatásért feljelenteni.

Amikor albérletbe költöztem, abban bíztam, hogy még inkább megnyílnak a lehetőségek. Nem indult ez olyan egyszerűen.

Indulás előtti napon ezt a táblát láttam:

Eljött az idő, hogy jegyet kell vennem, és a 100% kedvezmény leesett 67.5%-ra. Március 17: ez lett volna a nap, amikor Budapestre mentem volna. De családi okok miatt (igen, 100 évente nálam is van ilyen) egy napot csúszott az út. Így szombaton mentem. Úgy terveztem, hogy piálok is egyet (ehhez minek kell ilyen messze menni?), de aztán letettem róla. Nem valami jó időt fogtam ki, úgy nézett ki egész nap, mintha esni akarna.

Kelenföldön voltam, amikor egy elég őrült ötlet hatására felhívtam egy ismerősöm. Nem sokkal később már Székesfehérvár fele tartottam. Nem volt semmi rendkívüli abban a találkozóban és mégis, kiderült, hogy mindig van tovább. Az illetőnek pedig mindig hálás leszek ezért.