Nem csak Eger megtekintésére jöttünk a környékre. Még az előző párommal felmerült a Szilvásváradra való elutazás, de akkor nem jött össze. Nem felejtettem el, ma sort kerítettünk erre is. Azt olvastam, hogy vasút egy igen szép környéken halad tovább.

Itt az ősz, két lehetőség továbbmenni: Eger vagy Villány. Az előbbi egyszerűbb megközelítés, és majd lesz egy olyan hely is, ahová 8 éve nem sikerült eljutni.

A Mini-Magyarország projekt keretében egy olyan út, ahova bármikor máskor el lehet jutni könnyedén, csak vasárnap nem.

Szeptember elején a fertődi Esterházy-kastély megtekintésére indultunk, mely része az MM-projektnek. Látszólag macerás ide eljutni tömegközlekedéssel (az is), de a térkép alapján viszonylag jól megközelíthető a település.

Újabb balatoni utazás az egyik, majd a másik oldalon.

A mai napon a veszprémi vadasparkba, pontos nevén Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkba mentünk el hármasban. Veszprémre legalább két napot kellene szánni, majd egyszer.

Mintegy másfél hónappal a baleset után kontrollra mentem a tatabányai kórházba. Ha már ott jártam, talán nem követtem el túl nagy szabálysértést, hogy a szomszéd településen lévő Őstelepet is megnéztem. Nem sok időbe tellett.

Ez az isteni gondviselés lehet. Most ismét egy időhurkot hozok létre, mert a legutóbbi bejegyzés tavaly nyár elejéről való. Azóta történt egy s más (ezt pedig nem akartam nyár elején bemutatni). A legutóbbi túra ismerete nélkül a felvezető se érthető. Annyi, hogy az egyik helyen átbuszoztunk. A falu neve ismerős volt (Pálháza), utánanéztem, kiderült, hogy volt egy kisvasútja, ami megszűnt, aztán részben újraépült. Ezután a debrecenit néztem meg, és akkor láttam, hogy pont most hétvégén lesz programja. Pont most, amikor itthon vagyunk.

Nem mindenhova tudunk úgy elmenni, hogy még aznap vissza is térjünk. Van, ahova nem is érdemes több napra elmenni (ennek azért nem árt utána nézni). Ilyenkor némi csellel, haza- vagy visszautazás során lehet eljutni.

Ahhoz képest, hogy a belvárosban voltunk, viszonylagos csendben telt el a szombat éjszaka. Viszonylagos, mert ehhez a hodályhoz nem volt elég kulcs, az ajtónak csak az egyik oldalán volt kilincs. Emiatt egy-két ökör, amikor kiment, nyitva hagyta az ajtót, majd visszatéréskor szintén. A recepciós picsa elvolt a haverjaival, bár éjfél körül végre elkussoltak. Reggel az is kiderült, hogy a szobában volt két rizsevő, akik nem zavartatták magukat, és már kora reggel csörömpöltek. Volt egy külföldi középkorú nőszemély, aki szintén nyugodtan zajolt. A maradék két leányzóra nem adtam volna semmit, mégis ők voltak a legcsendesebbek. Habár egy idő után már majdnem anyázott – velem egyetértésben. A látszat csalt.