Pár hete nem valósult meg az esztergomi körutazás, és egy hete a naptárra ránézve találtam egy olyan programot, amiért érdemes volt Esztergomban eltölteni a húsvétot. Mindössze egyszer jártam itt, amikor a volt párommal az Aquaszigetet próbáltuk ki.

A második nap egy újabb lehetetlen vállalkozásra, hogy Debrecent bemutassam. Ezúttal hanyagolnám a szobrokat, hogy ne legyen hamis idea, se képlopás.

Éveken keresztül láttam a Vadaspark reklámképét a Füredi út-Egyetem sugárút kereszteződésében, de soha nem jutottam el oda. Másfél éve Nyíregyháza elég messze került tőlünk, de ez nem akadály, hogy eljussunk oda.

Csak azért nem volt teljesen szemétrevaló a tegnapi győri éjszakázás, mert terveztük, hogy Pozsonyba is elutazunk egyszer. Ehhez pedig kellett egy győri szállás.

Három a magyar igazság. A tavalyi kisbéri és tatai Edda koncert után nem volt kérdéses, hogy ha lehetőség adódik, akkor a környéken is meg fogjuk őket nézni. Márciusban Győrben lépnek fel. Szombat szabad, szállást is foglaltam, péntek éjszaka is szabad, úgyhogy minden rendben. Amíg nem jött az első csapás.

A tegnapi pápai városnézés során arra jutottunk, hogy nem sok okunk van maradni. Az esti… esti? Éjszakai hangzavarkeltés után pedig már a kastélylátogatást is hagytuk inkább. Ha itt vagyunk, akkor inkább Pannonhalma felé vettük az irányt. Még tavaly év végén vettünk egy hűtőmágnest, de addig nem raktuk ki, amíg nem mentünk el oda. Most itt a lehetőség.

Előzmény

Tavaly októberben nem volt idő a várost megnézni, és egyedül nem is szándékoztam. A vasúti kereszteződés három végpontja után itt az utolsó, a negyedik.

2005-ben voltam ott először. Egy kis apróságot vittem oda. 2006 tavaszán egy jókora katyvasz – katyfasz után nem várt módon visszatértem ide. 2007-ben már egyedül nézelődtem itt. Azóta se.

Az előző két napban inkább a külvárosban voltunk. A harmadik nap a belvárost néztük meg. Világosban.